Magyar Igazság és Élet Pártja
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! | (2006 augusztusából) |
| Magyar Igazság és Élet Pártja | |
| [[Fájl:Fájl:MIEP.png|100px]] | |
| Adatok | |
| Elnök | Csurka István |
| Elnökhelyettes | Dr. Kovács László |
| Alapítva | 1993. július 15. |
| Feloszlatva | 2021. július 27. |
| Székház | 1051 Budapest, Hercegprímás utca 4. |
| Ifjúsági tagozat | MIÉP Ifjúsági Tagozat |
| Pártújság | Magyar Fórum |
| Ideológia | Nemzeti radikalizmus, antiglobalizmus |
| Politikai elhelyezkedés | radikális jobboldal |
| Parlamenti jelenlét | 1993-1994, 1998-2002 |
| Hivatalos színei | piros, fehér, zöld, arany |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Igazság és Élet Pártja témájú médiaállományokat. | |
Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP): Magyarországon bejegyzett jobboldali radikális párt.
A MIÉP rövid története
1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapította a MIÉP-et.
Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a nagytakarítást, s kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, mely szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-kormány alatt felduzzadt külföldi államadósság töröltetését. [1]
Az 1994-es országgyűlési választáson alig haladta meg a párt támogatottsága az 1%-ot, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,5%-ot kapott és így az önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a párt nem jutott mandátumhoz. A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.
Ideológiája
A MIÉP magát radikális nemzeti konzervatív pártként definiálja. Sokáig radikális jobboldali pártként határozta meg magát, jelmondatuk – „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” – alapján azonban saját fő ideológiai irányukat ún. harmadik utasként határozzák meg.
A nyugati sajtó, mint például a BBC[2], vagy a CNN[3] a MIÉP-et a szélsőjobboldali pártok közé sorolja. Lánczi András konzervatív politológus szerint a MIÉP ezzel szemben egyszerűen egy nacionalista párt [4], és a magyar szélsőjobboldalnak jelenleg nincs pártszerű képviselete.
Választási eredményei
Országgyűlési választások
| Választások | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1994-es* | 85 623 | 1,59% | — | — | — | — | nem jutott be |
| 1998-as | 248 825 | 5,55% | 19 707 | 4,08% | 14 | 3,63% | ellenzék |
| 2002-es | 245 326 | 4.37% | 325** | 0,01%** | — | — | nem jutott be |
| 2006-os*** | 119 007 | 2,20% | 231** | 0,01%** | — | — | nem jutott be |
* nem jutott be a második fordulóba
** nagyarányú választási visszalépés miatt jobboldali pártok javára
*** a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közös választási pártban, MIÉP-Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
Megjegyzések:
- A táblázat a területi listára leadott szavazatokat mutatja.
- Az első választásokon még nem indult, mivel 1993-ban alakult
Önkormányzati választások
| SZAVAZATOK | ||||
|---|---|---|---|---|
| 2006 | Polgármester választás | Képviselő testület választás | Fővárosi/megyei közgyűlés választás | Összesen |
| önállóan | 2 560 | 25 752 | 42 072 | 70 384 |
| közösen | 21 681 (5 379) | 81 873 (20 093) | 2 689 (1 023) | 106 243 (26 495) |
| összesen | 24 241 (7 939) | 107 625 (45 845) | 44 761 (43 095) | 176 627 (96 879) |
| MANDÁTUMOK | ||||
|---|---|---|---|---|
| 2006 | Polgármester választás | Képviselő testület választás | Fővárosi/megyei közgyűlés választás | Összesen |
| önállóan | 3 | 15 | 0 | 18 |
| közösen | 2 (0,41) | 60 (13,70) | 0 (0,00) | 62 (14,11) |
| összesen | 5 (3,41) | 75 (28,70) | 0 (0,00) | 80 (32,11) |
Európai parlamenti választások
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 72 203 | 2,35% | — | — | — |
| 2009-es | nem indult | — | — | — | — |
Lásd még
Referenciák
- ↑ A MIÉP Kiskátéja
- ↑ Battle for Hungary's media, BBC, 2000. március 26.
- ↑ CNN: Hungarian polls close, 2002. április 7.
- ↑ Interjú LÁnczi Andrással. [1]. Antiszemitizmus.hu oldal.