Maastrichti szerződés
Maastrichti szerződés | |
Nyelvek | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Maastrichti szerződés témájú médiaállományokat. |
A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtben az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors-bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete.
A három pillér
Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösség (European Community), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja(+ GMU, vámunió, stb.). A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását.
Eredetileg az Európai Közösség főként a gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. Az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak jelentős hatalom összpontosult a kezében, ezért függetlenek a tagállamok kormányaitól. Az Európai Parlamentnek, amelyet közvetlenül az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai választanak, szintén számottevő politikai ereje volt. A fennmaradó ügyekben a tagállamok kormányai döntöttek. Ezt a rendszert közösségi módszernek hívták vagy szupranacionalizmusnak.
Sokan szerettek volna az Európai Közösségnek beleszólást adni a külpolitikába, a hadügyekbe és büntetőjogba. Azonban több tagállam túl kényesnek ítélte ezeket a területeket ahhoz, hogy a közösség szabályozza és a közösség vezetésének nagyobb ereje legyen, mint az egyes államok kormányainak. Tehát egy kormányközi rendszert kell szerintük alkalmazni a nemzetek feletti helyett. Más államok féltették az államok feletti, független intézményeket (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Európai Parlament). A három pilléres szerkezet elválasztja egymástól a gazdasági területeken meglévő hagyományos közösségi felelősséget és az új külügyi, katonai (második pillér) és bűnügyi hatásköröket (harmadik pillér).
A monetáris unió
A szerződés az Európai Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatban megállapította a főbb dátumokat:
- 1998. december 31-éig létre kell hozni az Európai Központi Bankot, a Központi Bankok Európai Rendszerét, el kell dönteni, hogy mely tagállamok vezetik be az eurót, és rögzíteni kell az árfolyamokat
- 1999. január 1-jén számlapénzként megjelenik az euró, közös monetáris politika gyakorlása
- 2002. január 1-jén euró fizikailag is megjelenik a pénzforgalomban
- 2002. február 28-áig a nemzeti valuták kivonása a forgalomból
A szerződés megszabta az euró bevezetésének feltételeit is. Ezek az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok:
- A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
- Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál
- Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál
- A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM)
- A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát
Az eurót bevezető országok alkotják az eurózónát.
A szerződés életbe lépése
A maastrichti szerződést 1992. február 7-én írták alá hollandiai Maastrichtban, ahol a végső tárgyalások folytak 1991 decemberében. A szerződés 1993. november 1-jén lépett életbe és azóta többször kiegészítették, módosították.
A szerződés ratifikálása óriási nehézségek elé nézett néhány tagállamban. Egy franciaországi népszavazáson csak alig 51,05% támogatta, és Dániában elutasította az eredeti szerződést. Az Egyesült Királyságban a parlament végezte a ratifikációt, de a szerződés ellenzői majdnem legyőzték John Major kormányát. Sokak szerint ez a kormány bukását jelentette volna.
Aláírva Hatályban Szerződés |
1948 1948 Brüsszeli szerződés |
1951 1952 Párizsi szerződés |
1954 1955 A brüsszeli szerződés módosítása |
1957 1958 Római szerződés |
1965 1967 Egyesítő szerződés |
1975 1975 Az Európai Tanács döntése |
1986 1987 Egységes Európai Okmány |
1992 1993 Maastrichti szerződés |
1997 1999 Amszterdami szerződés |
2001 2003 Nizzai szerződés |
2007 2009 Lisszaboni szerződés |
||||||||||
Az Európai Unió három pillére | |||||||||||||||||||||
Európai Közösségek | |||||||||||||||||||||
Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) | |||||||||||||||||||||
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) | A szerződés 2002-ben hatályát vesztette | Európai Unió (EU) | |||||||||||||||||||
Európai Gazdasági Közösség (EGK) | Európai Közösség (EK) | ||||||||||||||||||||
TREVI-csoport | Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA) | ||||||||||||||||||||
Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC) | |||||||||||||||||||||
Európai Politikai Együttműködés (EPE) | Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP) | ||||||||||||||||||||
Konszolidálatlan szervezetek | Nyugat-európai Unió (NYEU) | ||||||||||||||||||||
Feloszlatva 2010-ben | |||||||||||||||||||||
Külső hivatkozások
- Az Európai Unióról szóló szerződés szövege
- Az Európai Közösséget létrehozó szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege. Az EU-szerződés javarészt ezt módosította.
További információk
- Egyed Mária–Gyulavári Tamás: Az Európai Közösség szociálpolitikája a kezdetektől a Maastrichti Szerződésig; ISM, Bp., 1998 (Európai tükör. Műhelytanulmányok)
- Az európai integráció alapszerződései. A Római, a Maastrichti és az Amszterdami Szerződések. Hatályos és összehasonlító szöveg; szerk. Fazekas Judit, ford. Fridély Ágnes, Takács Tibor; KJK-Kerszöv, Bp., 2000
- Az európai integráció alapszerződései. A Római, a Maastrichti, az Amszterdami és a Nizzai Szerződések. Hatályos és összehasonlító szöveg; szerk. Fazekas Judit, ford. Fridély Ágnes, Takács Tibor; 2. átdolg. kiad.; KJK-Kerszöv, Bp., 2002