Méhkolibri

Méhkolibri
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Otidae;
Csoport:	Cypselomorphae;
Rend:	Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes);
Család:	Kolibrifélék (Trochilidae);
Alcsalád:	Valódi kolibriformák (Trochilinae);
Nemzetség:	Mellisugini;
Nem:	Mellisuga;
Faj:	M. helenae;
Tudományos név
	Mellisuga helenae; (Lembeye, 1850)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Méhkolibri témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Méhkolibri témájú kategóriát.

A méhkolibri vagy vöröstorkú kolibri (Mellisuga helenae) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Juan Lembeye spanyol ornitológus írta le 1846-ban, az Orthorhynchus nembe Orthorhynchus helenae néven. Régebben a Calypte nembe sorolták Calypte helenae néven.^[3]

Előfordulása

Kuba fő szigetének és a Juventud-sziget területén honos. Kóborlóként eljut a Bahama-szigetekre is. Természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők és síkvidéki nedves cserjések, valamint másodlagos erdők,.^[4]

Megjelenése

Testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6−2 gramm, ezzel kiérdemli a világ legkisebb madara címet.^[5]^[6] A hím feje és torka vörös, háta, szárnya és farka kék, hasi része fehér. A tojó színe fakóbb.

Életmódja

Elsősorban nektárral táplálkozik, de a tojók a fiókákat rovarokkal is táplálják. Naponta akár 1500 különböző virágot is felkereshet.^[7] A nevét apró termetéről és a másodpercenként 30-80 szárnycsapás által keltett hangról kapta. Repülés közben meg tud állni egy helyben, sőt hátrafelé is tud repülni.

A megfigyelések szerint, főleg a következő növényfajokat keresi fel:^[8] Hamelia patens (Rubiaceae), Chrysobalanus icaco (Chrysobalanaceae), Pavonia paludicola (Malvaceae), Forsteronia corymbosa (Apocynaceae), Lysiloma latisiliquum (Mimosaceae), Turnera ulmifolia (Passifloraceae), Antigonon leptopus (Polygonaceae), Clerodendrum aculeatum (Verbenaceae), Tournefortia hirsutissima (Boraginaceae) és Cissus obovata (Vitaceae).^[9]

Szaporodása

A költési időszaka márciustól júniusig tart.^[10] Ágakhoz rögzíti törmelékből, mohából és pókhálóból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nagy, egyedszáma 22000-66000 példány közötti, viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
↑ Del Hoyo, J. Elliott, A. and Sargatal, J.(1999) Handbook of the Birds of the World Volume 5: Barn-owls to Hummingbirds Lynx Edicions, Barcelona
↑ CRC Handbook of Avian Body Masses by John B. Dunning Jr. (Editor). CRC Press (1992), ISBN 978-0-8493-4258-5.
↑ Ross Piper|Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press.
↑ Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.
↑ Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.
↑ Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bee hummingbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Mangoverde.com - kép a tojóról
Arthurgrosset.com
Hbw.com - videó a méhkolibriről
del Hoyo, J., Collar, N.J., Christie, D.A., Elliott, A. and Fishpool, L.D.C. 2014. HBW and BirdLife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Lynx Edicions BirdLife International, Barcelona, Spain and Cambridge, UK.
Bee Hummingbird videos, photos & sounds on the Internet Bird Collection
Bee Hummingbird photo gallery Archiválva 2020. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben VIREO
BeautyofBirds / Avian Web - Bee Hummingbird
ARKive Bee Hummingbird Fact File

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2025. október 20.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2025. október 20.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2025. október 20.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2025. október 20.)

[5] Del Hoyo, J. Elliott, A. and Sargatal, J.(1999) Handbook of the Birds of the World Volume 5: Barn-owls to Hummingbirds Lynx Edicions, Barcelona

[CRC-6] CRC Handbook of Avian Body Masses by John B. Dunning Jr. (Editor). CRC Press (1992), ISBN 978-0-8493-4258-5.

[Piper-7] Ross Piper|Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press.

[8] Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.

[9] Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.

[10] Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]