Méhkolibri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Méhkolibri
Ágon pihenő példány
Ágon pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidae
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Mellisugini
Nem: Mellisuga
Brisson, 1760
Faj: M. helenae
Tudományos név
Mellisuga helenae
(Lembeye, 1850)
Szinonimák
  • Calypte helenae helenae Collar et al. (1994)
  • Calypte helenae helenae BirdLife International (2000)
  • Calypte helenae helenae Stotz et al. (1996)
  • Calypte helenae helenae Collar and Andrew (1988)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Méhkolibri témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Méhkolibri témájú kategóriát.

A méhkolibri vagy vöröstorkú kolibri (Mellisuga helenae) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszerezés[szerkesztés]

Régebben a Calypte nembe sorolták Calypte helenae néven.

Előfordulása[szerkesztés]

Kuba fő szigetének és a Juventud-sziget területén honos. Kóborlóként eljut a Bahama-szigetekre is. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők, száraz erdők, síkvidéki nedves erdők, hegyi nedves erdők, mocsári erdők és síkvidéki nedves cserjések.[2][3][4][5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6-2 gramm, ezzel kiérdemli a világ legkisebb madara címet.[6][7] A hím feje és torka vörös, háta, szárnya és farka kék, hasi része fehér. A tojó színe fakóbb.

Életmódja[szerkesztés]

Elsősorban nektárral táplálkozik, de a tojók a fiókákat rovarokkal is táplálják. Naponta akár 1500 különböző virágot is felkereshet.[8] A nevét apró termetéről és a másodpercenként 30-80 szárnycsapás által keltett hangról kapta. Repülés közben meg tud állni egy helyben, sőt hátrafelé is tud repülni.

A megfigyelések szerint, főleg a következő növényfajokat keresi fel:[9] Hamelia patens (Rubiaceae), Chrysobalanus icaco (Chrysobalanaceae), Pavonia paludicola (Malvaceae), Forsteronia corymbosa (Apocynaceae), Lysiloma latisiliquum (Mimosaceae), Turnera ulmifolia (Passifloraceae), Antigonon leptopus (Polygonaceae), Clerodendrum aculeatum (Verbenaceae), Tournefortia hirsutissima (Boraginaceae) és Cissus obovata (Vitaceae).[10]

Szaporodása[szerkesztés]

A költési időszaka márciustól júniusig tart.[11] Ágakhoz rögzíti törmelékből, mohából és pókhálóból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 'Mellisuga helenae'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. (AOU 1998, Garrido & Kirkconnell 2000)
  3. IBARRA, ELENA. "BIRD SURVEYS IN THE MOGOTE VEGETATIONAL COMPLEX IN THE SIERRA DEL INFIERNO, PINAR DEL RÍO, CUBA, JUNE 2000." EL PITIRRE: 7.
  4. Garrido, O. H., & A. Kirkconnell. 2000. Field guide to the birds of Cuba. Cornell Univ. Press, New York, New York, USA
  5. Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.
  6. Del Hoyo, J. Elliott, A. and Sargatal, J.(1999) Handbook of the Birds of the World Volume 5: Barn-owls to Hummingbirds Lynx Edicions, Barcelona
  7. CRC Handbook of Avian Body Masses by John B. Dunning Jr. (Editor). CRC Press (1992), ISBN 978-0-8493-4258-5.
  8. Ross Piper|Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press.
  9. Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.
  10. Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.
  11. Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bee hummingbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]