Méhes Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méhes Zoltán
Született1870. január 24.[1]
Csallóköznyék
Elhunyt1940. május 19. (70 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1895)
SablonWikidataSegítség

Nyéki Méhes Ignác Zoltán (Csallóköznyék, 1870. január 24.Budapest, 1940. május 19.[3][4]) az út-, és vasútépítéstan nyilvános rendes tanára, okleveles mérnök, a magyar királyi József Nádor Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karának az 1937/38. tanévben volt dékánja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tiszteleti tagja.[5]

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Méhes Alajos és Bacskády Mária voltak.[6] 1895-ben végzett a budapesti Műegyetemen. 1895-ől magánmérnöki gyakorlatot folytatott. 1897-től tanársegédként, majd adjunktusként (Kisfaludi Lipthay Sándor professzor mellett), 1906-tól meghívott előadóként vett részt a Műegyetemi oktatásban. 1915-ben rendkívüli tanári címet kapott. 1917–1932 között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet igazgatója, 1932-től tiszteleti tagja volt. 1925–1940 között az út- és vasútépítéstan tanszék vezetője volt.

Részt vett az uzsoki és az ausztriai alpesi vasútépítésben és több kis- és bányavasút tervét készítette el. Leginkább a vasúti biztosító- és jelzőberendezések területén volt elismert szaktekintély. Irodalmi munkásságában emellett főleg a vasúti pályák speciális kiképzésével és útburkolati kérdésekkel foglalkozott.

Művei[szerkesztés]

  • A külső sinszál felemelése kanyarulatokban (1906)[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • nyéki Méhes Zoltán 1870 – 1940. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1940, 25 – 26. sz.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerkesztette: Madarász Elemér. Budapest, Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8