Lovasi-Séd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Lovasi-Séd egymástól néhány méterre keresztezi a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalat és a 71-es főutat Paloznak külterületén

A Lovasi-Séd Veszprém megyében, Lovas és Paloznak község közelében található patak.

Története[szerkesztés]

A séd mint köznév sedu formájában forrást jelentett a 11. században, később a magyar nyelvben „patakot”. A patakot több ér táplálja, többek között a felsőörsi Malomvölgy patakjai és a lovasi Királykútnál eredő ér. A séd hossza kb. 4 km (a királykúti ér és a malomvölygyi csermely összefolyásától) a torkolatig. A patak vize a paloznaki Vöröspart nádasa után a Balatonba kerül. Több száz éven át a helyi malmoknak juttatott energiát. 1782 körül három vízimalom is dolgozott a Lovasi-Séd mentén. Települések: Felsőörs, Lovas, Paloznak.

Élővilága[szerkesztés]

A Séd élővilága bolharákokból, békákból, csigákból és molnárkákból áll. A Vöröspart más néven Barka-tó madár- és hüllőállománya fokozottan védett.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]