Lidzbark Warmiński
| Lidzbark Warmiński | |||
| Az ún. „Magas kapu” a városközpont felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Varmia-mazúriai | ||
| Járás | Lidzbarki | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 11-100-tól 11-102-ig | ||
| Körzethívószám | +(48)89 | ||
| Rendszám | NLI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 14 878 fő (2021. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1 062,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Lidzbark Warmiński weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lidzbark Warmiński témájú médiaállományokat. | |||
Lidzbark Warmiński (németül Heilsberg, régebbi nevén Lecbark) község Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaság Lidzbarki járásában.
Földrajz
[szerkesztés]Elhelyezkedése
[szerkesztés]A város Lengyelország északi határán, a Varmia-mazúriai vajdaság nyugati részén fekszik a történelmi Varmiában (Warmia), ahol átfolyik rajta a Łyna folyó, a Symsarna megtalálható a Sępopolska-alföld, az Olsztyńskie-i tavacskák és a Wzniesienia Górowskie.
Szomszédos községek:
Éghajlata
[szerkesztés]E részen még a tenger hatása uralkodik. Ez nagy felhőkben jelenik meg, időszakonként jégverésben, főleg ősszel. A nyár eléggé későn kezdődik, hűvös és rövid. A tél hosszú és nagyon hideg. A csapadék évi átlaga 620 mm.
Környékbeli tavak
[szerkesztés]- Koniewo
- Pilnik
- Wielochowo
Ezek együttesen a Wielchowski-tavak.
Földhasználat
[szerkesztés]A 2002-es adatok szerint Lidzbark Warmiński területe 14,34 km², ebből:
- Mezőgazdaságra használt: 31%
- Erdő: 5%
Történelme
[szerkesztés]
Lidzbarkot a Német Lovagrend alapította 1240 körül, itt ekkoriban egy erődítmény volt föllelhető. 1241-ben a Német Lovagrend tagjai elsőként a helyi elpusztított várat építették meg fából, melyet a következő években a poroszok szereztek meg. 1243-ban feleszméltek a Lovagrend tagjai. 1350-től a 19. századig volt Varmia központja, és egyben legnagyobb lélekszámú települése.
1975–1998 között a város az Olsztyńi vajdasághoz tartozott.
Demográfia
[szerkesztés]A 2004. június 30-i népszámlálás szerint lakossága 16 545 fő.
Népszámlálás 2004. június 30-án:
| Leírás | Összesen | Nő | Férfi | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Egység | fő | % | fő | % | fő | % |
| Népesség | 16 545 | 100 | 8636 | 52,2 | 7909 | 47,8 |
| Népsűrűség (fő/km²) |
1153,8 | 602,2 | 551,5 | |||
A 2002-es adat szerint az átlagkereset évi 1187,47 zł/fő
Archív adatok
[szerkesztés]- 1875: 5.762 lakos
- 1890: 5.501 lakos, melyből 665 evangélikus, 4.723 katolikus és 112 zsidó vallású
- 1910: 6.082 lakos
- 1939: 10.630 lakos
Oktatás
[szerkesztés]- Warmiai Egyetem, Főiskola - Főiskolát a Nemzeti Oktatásügyi és Sportminisztérium 2003. november 20-i döntését követően kezdték építeni, 2004. május 20-tól használják.
- IV. Kázmér lengyel király Állami egyesületi iskola
- Stanisław Staszic Szakiskola
- Mezőgazdasági Beállítottságú Központi Képző Iskola
- 1-es számú Általános Iskola, Mikołaj Kopernikról nevezett (az iskola egyesül az 1-es számú gimnáziummal)
- 3-as számú Általános Iskola, Ignacy Krasickiról nevezett
- 4-es számú Általános Iskola, II. János Pálról nevezett (az iskola egyesül a 2-es számú gimnáziummal)
- Állami Zeneiskola
- 'Mackó' Magánóvoda és Bölcsőde
- 'Maci' Magánóvoda
- 'Pelyhecske' Magánóvoda
- 5-ös számú Állami Óvoda
- 6-os számú Állami Óvoda
- Maria Grzegorzewska gyógypedagógusról elnevezett Ifjúsági Nevelőközpont
- Pedagógia-Pszichológia szakos Járási Főiskola
- Különleges Központi Nevelőiskola
Kulturális intézmények
[szerkesztés]- Lidzbarki kulturális ház
- Ifjúsági kulturális ház (Irena Kwinto)
- Városi könyvtár (Marcin Kromer)
- Városi könyvtár - gyerekek és fiatalok számára
- 3-as Számú Városi könyvtár alkönyvtára
- Városi könyvtár a kórházban (egészségügyi könyvek)
- Könyvklub
- Az Elblągui Warmiai-Mazúriai Pedagógiai Könyvtár Lidzbark Warmiński-i alkönyvtára
Egyház és vallás
[szerkesztés]- Jelentős a római katolikus egyház működése és
- elenyésző számban jelen van a Layman-féle házi misszionárius mozgalom is.
Műemlékek
[szerkesztés]- A warmiai püspöki palota (Zamek biskupów warmińskich w Lidzbarku Warmińskim)
- A Szent Péternek és Szent Pál apostolnak szentelt templom (Kościół Świętych Apostołów Piotra i Pawła)
- Wysoka Brama (a 15-16. századból)
- Evangélikus templom (mely mostanában ortodox templom), építése 1821-23 zajlott le.
- illetve a barokk-klasszicista stílusú pavilon a hozzá tartozó gyönyörű kerttel, melyet 1718 és 1724 között építettek Teodor Potocki püspök számára, 1770-ben Ignacy Krasicki püspök újíttatta föl.
A városhoz köthető ismert személyek
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A város hivatalos honlapja (lengyelül)
