Leopárdkontyvirág
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kivirágzás
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Amorphophallus konjac K.Koch 1858[1] | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Leopárdkontyvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Leopárdkontyvirág témájú médiaállományokat és Leopárdkontyvirág témájú kategóriát. |
A leopárdkontyvirág[7] (Amorphophallus konjac; A. rivieri; japán nyelven: 蒟蒻/菎蒻; こんにゃく; konnyaku; ), (más néven konjak, konjaku, devil's tongue, voodoo lily, snake palm, vagy elephant yam) a kontyvirágfélék (Araceae) családján belül az óriáskontyvirág[7] (Amorphophallus) nemzetségbe tartozó, Kelet-Ázsia (Japán, Kína, Indonézia) trópusi és szubtrópusi területein őshonos növényfaj.
Jellemzése[szerkesztés]
Évelő növény, melynek akár 25 centimétert is elérő, a föld alatt található gumói lehetnek. Szárnyalt levelei az 1,3 méteres hosszúságot is elérhetik. Virága hosszú, tőrszerű, maximum 55 centiméter.
Termesztése és felhasználása[szerkesztés]
Kínában, Japánban és Koreában magas keményítőtartalmú gumója miatt termesztik. A gumót lisztkészítésre, lekvárkészítésre, és az állati eredetű zselatin helyettesítésére alkalmazzák.
A japán konyhában széles körben használják az alga helyettesítésére. Nem annyira jellegtelen íze, inkább különleges állaga miatt.
A leopárdkontyvirág szárított gumója körülbelül 40% glükomannánt (erősen viszkózus poliszacharid) tartalmaz. A gumóból lisztet készítve, majd hozzá vizet adva konjakgumi kapható, melynek tisztított, finomított formája a konjakglükomannán. A konjakgumit és a konjakglükomannánt élelmiszerekben E425 néven, emulgeálószerként alkalmazzák. Kalóriatartalmuk igen alacsony, és nagyon magas rosttartalmú, ezért diétás élelmiszerekben is felhasználható.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314098
- ↑ a b http://www.tropicos.org/Name/50006765
- ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314100
- ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314099
- ↑ http://www.tropicos.org/Name/2107130
- ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314105
- ↑ a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1998–1999. 160., 298. o. ISBN 963 9121 22 3
További információk[szerkesztés]
- Kaidō wo Iku, vol. 20: Chūgoku—Shoku to Unnan no Michi (On the Road, vol. 20: China—The Roads of Shu and Yunnan) by Ryotaro Shiba (1987), Chapter 3.
- http://www.shakespeare-w.com/english/konnyaku/index.html
- http://e-konnyaku.com/english/
- http://www.yomiuri.co.jp/dy/national/20070922TDY04004.htm[halott link]
