Leelo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leelo
Szellemi kulturális örökség
Asszonykórus a radajai szetu kulturális fesztiválon 2016.
Asszonykórus a radajai szetu kulturális fesztiválon 2016.
Adatok
Ország Észtország
UNESCO azonosító
Felvétel éve 2009

A leelo, Észtország délkeleti és Oroszország északnyugati részén a Peipus-tó mentén a Setumaa történelmi régióban Észtország Põlvamaa und Võrumaa körzeteiben és a Pszkovi területen élő élő szetu népcsoport ősi többszólamú éneklési hagyománya. A leelo a szetuk identitásának az alapját képezi. A hagyományos viseletben előadott, ősi dallamokból álló leeloban az előénekes énekel egy sort, amelynek utolsó néhány szótagjába a kórus is bekapcsolódik, az egész sort együtt megismételve. A leelo, 2009-ben került fel a UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. A dalok és azok előadásmódja generációkról generációkra öröklődött. 1977 óta hagyományos szetu énekfesztiválokat rendeznek a Szetu Királyság Napján. 2016-ban a budapesti Néprajzi Múzeumban[1] is fellépett egy szetu hagyományőrző népdalcsoport. A kórusok általában kizárólag nőkből állnak. A szetu közösségek önazonosságának nagyon fontos elemei a kórusok.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szetu nap a Néprajzi Múzeumban. (Hozzáférés: 2017. április 1.)