Hosszúszeg
| Hosszúszeg (Langeck im Burgenland) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Léka településrésze |
| Járás | Léka |
| Alapítás éve | 1390 |
| Polgármester | Werner Brenner |
| Irányítószám | 7442 |
| Körzethívószám | 02616 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 08″, k. h. 16° 22′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 08″, k. h. 16° 22′ 29″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszeg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hosszúszeg (németül Langeck im Burgenland) Léka településrésze Ausztriában Burgenland (magyarul Felsőőrvidék) tartományban a Felsőpulyai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A kőszegi határátkelőtől 10 km-re nyugatra Kőszegi-hegység északi lábánál a Gyöngyös patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
1390-ben "Langerth" néven említik először abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond király a lékai uradalmat a Kanizsay családnak adja. 1397-ben „Lomnyk”, 1492-ben „Longek”, 1519-ben „Londeek”, 1538-ban „Londek” alakban szerepel a korabeli forrásokban.[1] 1532-ben elpusztította a Kőszeg várát ostromló török. 1535-ben házasság révén a Nádasdy család lett a birtokosa. 1605-ben Bocskai hadai felégették, lakosait rabságba hurcolták, sokan járványokban haltak meg. 1676-ban az Esterházy család birtoka lett. Római katolikus temploma 1809-ben épült.
Vályi András szerint „LANGEK. vagy Landek. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lockenhauznak szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító, földgyeit az áradások járják.”[2]
Fényes Elek szerint „Landeck, német falu, Vas vmegyében, Lékához 1/2 órányira, 311 kath. lak. Sovány vizmosásos határ. F. u. h. Eszterházy.”[3]
Vas vármegye monográfiája szerint „Hosszúszeg. Házszám 54, lélekszám 289. A lakosok németajkúak, vallásuk r. kath. Postája és távírója Léka. R. kath. temploma 1809-ben épült. Lakosai a szőllő-karó-faragást mint jövedelmező háziipart gyakorolják.”[4]
1910-ben 296, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1809-ben épült.
- Iskolatörténeti múzeuma van számos magyar vonatkozású tárggyal.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
