Ugrás a tartalomhoz

Gorzów Wielkopolski

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Landsberg szócikkből átirányítva)
Gorzów Wielkopolski
Gorzów látképe a Warta déli partjáról
Gorzów látképe a Warta déli partjáról
Gorzów Wielkopolski címere
Gorzów Wielkopolski címere
Gorzów Wielkopolski zászlaja
Gorzów Wielkopolski zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Vajdaságlubusi
Rangjárási jogú város
PolgármesterJacek Wójcicki
Irányítószám66-400–66-414
Körzethívószám(+48)95
RendszámFG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség119 964 fő (2021. márc. 31.)[16]
Népsűrűség1 394,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság19-82 m
Terület86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 52° 44′, k. h. 15° 15′52.733333°N 15.250000°EKoordináták: é. sz. 52° 44′, k. h. 15° 15′52.733333°N 15.250000°E
Gorzów Wielkopolski weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorzów Wielkopolski témájú médiaállományokat.

Gorzów Wielkopolski (kiejtése, IPA: ['gɔʒuvvʲɛlkɔ'pɔlski], németül Landsberg an der Warthe) Lengyelország nyugati részén fekvő járási jogú város, a Lubusi vajdaság és a gorzówi járás székhelye.

Története

[szerkesztés]

A Bolesław Rogatka legnicai herceg és Magdeburg érseke közötti megállapodás alapján 1249-ben Lubusz Brandenburg kezére került. 1260-ban I. Przemysł nagylengyel herceg lánya, Konstancja hercegnő férjhez ment János brandenburgi őrgróf fiához, Konrádhoz, és hozományként a santocki vármegyét kapta, magának a várnak a kivételével. 1257-ben I. János őrgróf az aszkániai dinasztiából származó Albrecht de Luge lovagot felhatalmazta, hogy a megye és Lubusz határához közel várost alapítson Landisberch Nova (Új-Landsberg, megkülönböztetésül a Berlin melletti Ó-Landsbergtől) néven.

Landisberch gyorsan fontos kulturális és kereskedelmi központtá fejlődött Németország keleti szögletében. A városalapítással egyidejűleg gótikus plébániatemplomot is kezdtek építeni, mely 1537 után lutheránus volt, jelenleg római katolikus katedrális. 1433-ban a husziták ostromolták a várost, a 17. században néhány évtizedig svéd megszállás alatt volt, a hétéves háborúban az orosz hadsereg szállta meg, azért, mert együttműködött Napóleon seregével.

A város látképe
Katedrális
Stary Rynek (Régi piactér)
Chrobrego utca
Múzeum az ul. Warszawskiejen
"Spichlerz" Múzeum
Paucksch szökőkútja
"Świnster"

A legkiemelkedőbb háború előtti landsbergi személyiségek közé tartozik: Max Bahr (színes jutazsákok gyárának tulajdonosa, a jelenlegi püspöki palota tulajdonosa, a városi fürdő építésének (1928) kezdeményezője), Herman Pauksch gyáros (a Stary Rynek szökőkútjának (1897) alapítója, melyet gorzówiak és korábbi német lakosok összefogása épített újjá 1997-ben), annak a villának a tulajdonosa, amely ma a Városi kultúrháznak ad otthont, Gustaw Schroeder, a kábelgyár megalapítója, annak a villának az építője, melyben jelenleg a Muzeum Sztuk Dawnych (Régi művészetek múzeuma) kap helyet. A Warta menti Landsbergben született 1929-ben Christa Wolf, a Német Demokratikus Köztársaság leghíresebb írónője, néhány író, tehetséges művész és mérnök.

A város fekvése – a Kłodawa folyónak a Wartába ömlésénél, vízi és szárazföldi utak találkozásánál fekszik – jó feltételeket biztosított az urbanizációhoz és a város fejlődéséhez, mely a kereskedők és kézművesek munkája nyomán felvirágzott. A 20. század elején Landsberg épületeinek architektúráját Közép-Európa legszebbjei és legértékesebbjei közé sorolták.

A háborúk között legtragikusabbnak a második világháború bizonyult. A Wehrmacht helyőrsége, amikor visszavonult Kostrzynba a város mindkét hídját felrobbantotta, a Vörös Hadsereg bevonuló egységei pedig 1945. január 30-án felgyújtották a Stare Miastot (Óváros). Végül 1945 márciusában Landsberg lengyel nevet kapott: Gorzów nad Wartą lett. Ezután újabb gyors fejlődés kezdődött. Már az 1960-as évek közepén ötvenezren laktak a városban, meghaladva a háború előtti népességet. A 60-as évek végére Gorzów már közepes városnak számított. 1975-től a gorzówi vajdaság központja, 1979-ben a lakosság túllépte a 100 000 főt.

1999-től Gorzów a lubuszi vajdaság fővárosa.

Gazdasága

[szerkesztés]

Iparvállalatok:

  • Stilon (vegyipar)
  • Volkswagen Elektrosystemy (elektronika)
  • Elektrociepłownia Gorzów (Gorzówi hőerőmű)
  • Vetoquinol Biowet (gyógyszeripar)
  • Bama Polska (könnyűipar)
  • Gomad, Goma, Zremb (gépipar)
  • Z. Marciniak SA (építőanyag ipar)
  • „Gorzów Wagony”, „Simatra France” (fémipar)
  • Faurecia (gépkocsigyártás)
  • Spółdzielnia Mleczarska Rolmlecz, Przedsiębiorstwo „LAS Skwierzyna-Gorzów” (élelmiszeripar)
  • Silwana (textilipar)

Gorzówban működik a Kostrzyn-Słubice Speciális Gazdasági Övezet egy része.

Városrészek

[szerkesztés]
  • Baczyna
  • Chróścik
  • Chwalęcice
  • Górczyn
  • Janice
  • Karnin
  • Małyszyn
  • Nowy Dwór
  • Piaski
  • Siedlice
  • Śródmieście
  • Wieprzyce
  • Zakanale
  • Zawarcie
  • Zieleniec

Kultúra

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

Főiskolák és egyetemek:

  • Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
  • Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu|AWF w Poznaniu – Zamiejscowy Wydział Kultury Fizycznej w Gorzowie Wielkopolskim
  • Wyższa Szkoła Biznesu w Gorzowie Wielkopolskim
  • Wyższa Informatyczna Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
  • Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych w Gorzowie Wielkopolskim
  • Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Ośrodek Dydaktyczny w Gorzowie Wlkp.
  • Politechnika Szczecińska – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
  • Uniwersytet Szczeciński – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
  • Uniwersytet Szczeciński – Instytut Filozoficzno-Teologiczny im. Edyty Stein w Zielonej Górze – Gorzówi képviselet
  • Uniwersytet Zielonogórski – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
  • Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi – Információs és felvételi központ Gorzówban
  • Aeroklub Gorzowski
  • Automobilklub Gorzowski
  • AZS-AWF Gorzów – aikido, akrobatikus sportok, judo
  • AZS PWSZ Gorzów
  • Centrum Sportowo – Rehabilitacyjne "Słowianka"
  • Stal Gorzów – Żużlowy Klub Sportowy
  • Gorzowski Klub Piłkarski
  • GMKS "Kadet" – strzelectwo sportowe
  • GTPS Gorzów – sakk
  • Miejski Klub Pływacki "Słowianka"
  • Międzyszkolny Ośrodek Sportowy
  • MKKS Gorzów
  • KS Admira
  • Ośrodek Sportu i Rekreacji
  • ZTKKF Gorzów
  • Gorzowski Serwis Sportowy

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2016. február 21., http://www.gorzow.pl/PL/3042/185/Miasta_partnerskie/k/#, https://web.archive.org/web/20160221134020/http://www.gorzow.pl/PL/3042/185/Miasta_partnerskie/k/
  2. https://www.frankfurt-oder.de/Verwaltung-Politik/Verwaltung/Frankfurt-International/Partnerstädte/index.php?La=1&object=tx,2616.5961.1
  3. a b c http://www.gorzow.pl/PL/3042/185/Miasta_partnerskie/k/#
  4. https://www.herford.de/Meine-Stadt/Städtepartner-schaften/index.php?object=tx,2593.8.1&ModID=7&FID=2593.501.1&NavID=2593.30&La=1&NavID=2593.30&La=1&regkarte=3
  5. https://www.eberswalde.de/start/stadt/partnerschaften
  6. a b c http://www.gorzow.pl/PL/3042/Miasta_partnerskie/
  7. http://www.cavanotizie.it/comitatogemellaggi.htm
  8. http://www.jonkoping.se/download/18.5f6990b6135d27202fb3143/1331738083115/J%C3%B6nk%C3%B6pings+kommuns+v%C3%A4norter.pdf
  9. https://www.jonkoping.se/download/18.74fef9ab15548f0b8001f73f/1465889765938/Internationell%20strategi%20antagen%20av%20kf%202007.pdf
  10. https://www.discoverteramo.it/en/Location/Teramo/180-27-1.html#tab_c04
  11. http://www.gorod.sumy.ua/city_cat_56.html
  12. http://www.sumy.net.ua/News/re/0705161.html
  13. https://finance.smr.gov.ua/posts/novivi/gozhuv-velkopolskiy-respublika-polshcha
  14. https://finance.smr.gov.ua/70-mista-partneri
  15. http://www.chr.aif.ru/voronezh/events/naprasnye_svyazi_kakie_otnosheniya_svyazyvayut_voronezh_s_gorodami-pobratimami
  16. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/020811361011-0935140?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Gorzów Wielkopolski
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorzów Wielkopolski témájú médiaállományokat.