Lénárt György (orvos, 1896–1983)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lénárt György
SzületettLöwinger György
1896. december 18.
Budapest VI. kerülete
Elhunyt1983. szeptember 13. (86 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaWeingruber Irén
(h. 1929–1983)
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1924)
SablonWikidataSegítség

Lénárt György, születési és 1902-ig használt nevén Löwinger György,[1] névváltozata: Lenárt (Budapest, Terézváros, 1896. december 18.[2] – Budapest, 1983. szeptember 13.)[3] orvos, gyermekgyógyász, címzetes egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Lénárt (Löwinger) Jakab (1857–1929)[4] bankhivatalnok és Weisz Ilona (1868–1953) gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Az első világháború alatt tizennyolc hónapot szolgált a fronton, majd három évet hadifogságban töltött, ezért csak 1924-ben szerezte meg orvosi oklevelét. 1924-től a Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka volt Bókay János igazgatása alatt, 1928-tól tanársegéd. Éveken át a Charité Poliklinika gyermekosztályának főorvosaként is tevékenykedett. A zsidótörvények miatt fel kellett adnia állását. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen az örökléstan és annak gyermekgyógyászati vonatkozásai tárgykörből magántanári képesítést kapott. 1949-ben kinevezték a Szent János Kórház főorvosává, ahol később megszervezte és irányította a gyermek-tüdőosztályt is. 1963-tól genetikai tanácsadást szervezett. Az Orvostovábbképző Intézet megbízásából 1964-ben megszervezte az első magyarországi humángenetikai továbbképző tanfolyamot, majd részt vett a WHO–Egészségügyi Minisztérium Humángenetikai tanfolyamának munkájában is, mind szervezőként, mind előadóként. Tagja volt az Orvosi Hetilap és a Gyermekgyógyászat szerkesztőbizottságainak. Vendégtanárként tanított a Harvardon és a kaliforniai Stanford Egyetemen. Foglalkozott endokrinológiával, a gyermekkori TBC eseteivel, közel jutott az Rh-faktor felfedezéséhez, kidolgozta a gyermekkori gyógyszeradagolás elveit.

Elnöke volt a Magyar Biológiai Társaság Humángenetikai Szekciójának, a Humángenetikai Társaságnak, vezetőségi tagja és alelnöke a Magyar Gyermekorvosok Társaságának.

Házastársa Weingruber Irén volt, Weingruber Ignác és Band Gizella lánya, akit 1929. június 20-án Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.[5]

Főbb művei[szerkesztés]

  • A szövetnedvek isoagglutinintartalmáról. Kőnig Gyulával (Magyar Orvosi Archivum, 1927)
  • Isoagglutinatio az újszülöttnél és az ikterus neonatorum. Bíró Istvánnal. (Magyar Orvosi Archivum, 1929)
  • Status thymicolympathicus és mors thymica (1935)
  • Az M és N vértypustulajdonságok megoszlása Budapest népességében. Lajta Alfréddal. (1936)
  • A belső elválasztású mirigyek jelentősége a gyermekkorban (1936)
  • A lumbalpunctio szerepe a gyermekgyógyászatban (1936)
  • A röntgensugarak jelentősége az öröklődő betegségek előidézésében (1938)
  • Hormonok a fejlődés szolgálatában (1940)
  • A fejlődési rendellenességek keletkezéséről (1941)
  • Az icterus neonatorum levis és gravis kórszármazási egységéről a vércsoportban újabb ismereteinek megvilágításában (1947)
  • Klippel-Feil tünetcsoport (1948)
  • Az orvosi prevenciós tevékenység előbbrehelyezésének szükségéről (1949)
  • Korszerű gyermekorvoslás újszülöttkorban kóros viszonyok között. – Új eljárás az erythrodermia desquamativa Leineri helyi kezelésére. (Gyermekgyógyászat, 1952, 9. szám)
  • Kombinált védőoltások és védőoltások kombinációja (A védőoltások egyesítése és egymásutánja) (Orvosi Hetilap, 1953, 16. szám)
  • A természetes isoagglutininek keletkezésének kérdéséhez. Gorove Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1954, 2. szám)
  • Útmutató egyrészt gyermekek átlagsúlyának kiszámításához, másrészt tartós cseppinfúziók adagolásához (Orvosi Hetilap, 1955, 12. szám)
  • Nemi különbségek emberi fehérvérsejtekben és gyakorlati jelentőségük. Kapronczay Saroltával. (Orvosi Hetilap, 40. szám)
  • Modern gyógyító és megelőző eljárásaink kockázatai (Orvosi Hetilap, 1957, 32. szám)
  • Merthiolat oldatban tárolt csontok felhasználása. Glauber Andorral, Szilágyi Pállal. (Orvosi Hetilap, 1957, 49. szám)
  • A myelodysplasia és orthopaediai vonatkozásai. Koncz Imrével és Cser Imrével. (Orvosi Hetilap, 1958, 37. szám)
  • Ferencz Pál dr. (Orvosi Hetilap, 1959, 18. szám)
  • A musculus extensor pollicis longus in rupturája typusos radius-töréssel egyidőben. Szilágyi Pállal. (Orvosi Hetilap, 1960, 24. szám)
  • Oligophrenia phenylpyruvica. Remsey Ildikóval és Gergely Mártával. – A szűrővizsgálatokra alkalmas gyors eljárás a phenylketonuria kimutatására. Zalay Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1961, 5. szám)
  • Fiú lesz-e, vagy leány? (Orvosi Hetilap, 1961, 25. szám)
  • A mikrotraumás csuklóarthrosisról. Barabás Csabával. (Orvosi Hetilap, 1961, 35. szám)
  • Genetikai tanácsadás (Orvosi Hetilap, 1963, 36. szám)
  • Humángenetika és orvostudomány (Orvosi Hetilap, 1966, 26. szám)
  • Az egyén és a népesség ellentétes érdekei és feloldásuk a Genetikai tanácsadás munkájában (Orvosi Hetilap, 1970, 52. szám)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kiváló Orvos (1953)
  • Schöpf-Mérei Ágost-emlékérem (1968)
  • Bókay János-emlékérem (1969, 1982)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1970)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 58423/1902.Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 1086. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 23. oldal 43. sor
  2. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 3307/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  3. Elhunyt Lenárt György”, Magyar Nemzet, 1983. szeptember 15., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. március 4.) 
  4. Lénárt Jakab halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 864/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 854/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 4.)

Források[szerkesztés]