Lébényi templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Jakab apostol plébániatemplom
Lebeny2.jpg
Egyházmegye Győri egyházmegye
Védőszent Idősebb Jakab apostol
Építési adatok
Stílus román stílus
Elérhetőség
Település Lébény
Cím 9155 Lébény
Elhelyezkedése
Szent Jakab apostol plébániatemplom (Magyarország)
Szent Jakab apostol plébániatemplom
Szent Jakab apostol plébániatemplom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 14″, k. h. 17° 23′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 14″, k. h. 17° 23′ 17″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Jakab apostol plébániatemplom témájú médiaállományokat.

A lébényi templom vagy hivatalos nevén Szent Jakab apostol plébániatemplom a Győrtől mintegy húsz kilométerre fekvő város,[1] Lébény országos hírű nevezetessége. A román stílusban épült templom Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke.

A Szent Jakab plébániatemplom főhomlokzata
Légifelvétel a templomról
A templom keleti homlokzata
A műemléktemplom alaprajza
A műemléktemplom metszetrajza

Története[szerkesztés]

A műemlék épület az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma. Története a 1213. század fordulóján kezdődött, amikor – feltehetően egy Geur (Győr)[m 1] nevű lovagtól származó – Poth comes (ispán) testvéreivel együtt a bencés szerzeteseknek birtokot adományozott és azon számukra monostort alapított. Erről tanúskodik az az 1208-ban kiadott oklevél, melyben II. András király az erre a célra felajánlott adományt jóváhagyta. A templomot akkor valószínűleg már (fel)építették, hiszen külső falába vésve egy 1206-os évszámot találtak.

Az apátságot még ugyanabban az évszázadban kétszer is: a tatárok, később pedig a cseh Ottokár király csapatai pusztították. A környék falvait 1529-ben a törökök égették fel, de Lébény esetleges megtámadásáról nem maradt fenn írásos emlék. Az 1541-et követő években a török betörések miatt a szerzetesek elhagyták itteni birtokaikat, Pannonhalmára költöztek, és a kolostor lakatlanná vált.

A romos apátságot 1631-ben a jezsuiták kapták meg, néhány éven belül az épületeket helyre is állították, ám a templomot 1683-ban a törökök ismét felégették, a tetőzet és az eredeti boltívek beszakadtak. Az újabb helyreállítás során a két toronyra sátortetőt építettek. A jezsuiták rendjük feloszlatása (1773) után elhagyták Lébényt, a kolostor másodszor is elnéptelenedett. A birtokok többségét a Zichy-család szerezte meg, ők a templomot a falunak adták át, így az 1830-ban Lébény plébániatemploma. Az újabb helyreállítás során a romos kolostorépületek nagy részét lebontották, egy kisebbik részt pedig meghagytak a plébániának. A templomépület azonban 1841-ben újra tűzvész áldozata lett, tornyait utóbb egyszerű, barokkos sisakokkal látták el.

Végül a templom mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-1865, a külső felújítást 1872-1879 között August Ottmar Essenwein (1831-1892) német építész tervei szerint és irányításával végezték el (akit közben 1866-ban kineveztek a nürnbergi Germanisches Museum igazgatójának). Felújításakor a templom a korábbi barokk helyett új toronysisakot kapott, a tornyokat pedig egy szinttel megemelték. A helyreállítás után a lébényi templom lett az ország első restaurált műemléke.

A mai templomépület[szerkesztés]

Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú (a XVII. században megújított boltozattal), két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. A tornyok alsó szintje - a hazai elrendezésre jellemzően - a templomtérbe kapcsolódott, és csak az északi toronyba utólag beépített lépcső miatt falazták el az egyiknél.

A megrongált templom barokk sisakokat kapott, 1858-65 és 1872-79 közt pedig Essenwein nürnbergi építész purisztikus elvek szerint restaurálta, tornyait csürlős sisakképzéssel számottevően felmagasította.

Figyelemreméltó a zárt épülettömegének tömör megjelenése, mely különösen az apszisok felől világosan érzékelteti a belső tér bazilikális, és szentélyekkel bővülő alakítását. Ez az egyszerű, félreérthetetlen kifejezésmód olasz befolyás érvényesülését mutatja, az egyébként szinte ugyanolyan mértékben érzékelhető francia hatással szemben. Mértéktartó, inkább szűkszavú falfelületeiből leghangsúlyosabban gazdag tagozású és díszítésű főkapuzata emelkedik ki, mely az esztergomi kapu-típus magasfejlettségű képviselőjeként értékelhető.

Kereszthajója nincs. A nyugati főhomlokzat egyszerű, sima falfelületein kevés a díszítés. A két torony felső részén szintenként egy-egy kis méretű, két- illetve háromosztásos ablak, a háromszögletű oromfalon egyszerű kör alakú ablak. Az alsó szinten és a keleti homlokzat apszisain szépen faragott párkány fut végig, az apszisokat féloszlopok tagolják.

A főhomlokzat nagy, díszítetlen felületeivel éles ellentétben áll a félköríves főkapu és a déli mellékkapu gazdag kiképzése. A bélletes kapuk levéldíszes oszlopfői, az oszlopközöket kitöltő növényi ornamensek a – jáki templommal együtt – a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartoznak.

A templom belső elrendezése világos, áttekinthető. A magasra kiemelkedő főhajót a mellékhajóktól pillérek választják el, az előcsarnok fölött az épület teljes szélességében karzat húzódik. Bár a templom alapvetően megőrizte eredeti formáját, a hajók dongaboltozata már későbbi, valószínűleg a 17. századból való. A szószék, az oltárok, a színes ablaküvegek, valamint a berendezés nagy része a 19. századi helyreállításkor készült, ekkor javították ki a külső faragványok és a belső díszítések sérüléseit is. A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával.

A lébényi római katolikus templom, egykori bencés apátsági templom fennállásának 800 éves évfordulóját 2006-ban ünnepelték. Az évfordulós megemlékezések kezdeteként 2005 augusztusában Pápai Lajos megyés püspök felszentelte a templom új nagyharangját, Gombos Miklós harangöntő mester munkáját.

Képek[szerkesztés]

Külső részletek[szerkesztés]

Belső részletek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Gewr 1214-ben már mint település (villa Gewr) említtetik Libin-nel kapcsolatban.

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Thullner István: Lébény (Megjelent a magyar állam millenniumára.)
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.) - Egyetemi nyomda, Budapest, 1938.
  • Rados Jenő: Magyar építészet történet Bp. 1961. Műszaki Kiadó – ETO 72(439)091
  • Dercsényi Dezső: Román kori építészet Magyarországon - 1972. Budapest, Corvina K.
  • Új Ember katolikus hetilap
  • A templom épületéről
  1. 2013. július 15-étől város.Lébény újra város lett Kisalfold.hu, 2013-07-16.

Külső hivatkozások[szerkesztés]