Lázár István (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lázár István
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Született1881. augusztus 6.[1]
Gyergyószentmiklós
Elhunyt1936. május 28. (54 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaíró
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[3]
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az íróról és forgatókönyvíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Lázár István (egyértelműsítő lap).

Csíkbarczfalvi és gamási Lázár István (Gyergyószentmiklós, 1881. augusztus 6. – Budapest, 1936. május 28.) magyar író, költő, forgatókönyvíró.

Életrajza[szerkesztés]

Lázár István 1881. augusztus 6-án született Erdélyben, Gyergyószentmiklóson. Jogot végzett a budapesti egyetemen, majd a rendőrség szolgálatába lépett. A Magyar Világ c. irodalmi és kritikai képes folyóiratot szerkesztette, amelynek Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond is munkatársa volt. 1922-től tagja volt a Petőfi Társaságnak is. Kémtörténeteket, háborús regényeket, kalandos utópiákat, némafilm-forgatókönyveket írt. Írásai többnyire a Pesti Hírlapban jelentek meg.

Egy időben az ókori keleten, a Biblia országaiban, a pogány magyar világban játszódó konzervatív stílusú és előadású regényei is népszerűek voltak.

Főbb munkái[szerkesztés]

Regényei[szerkesztés]

  • Dalok egy aranyhajú leányról (versek, Budapest, 1903)
  • Sátán (regény, Budapest, 1910)
  • Vihar (regény, Budapest, 1910)
  • A kém (regény, Budapest, 1917)[4]
  • A levélszekrény (Budapest, 1918)
  • Hunor és Magor (regény, Budapest, 1918)
  • A vörös számum (regény, Budapest, 1920)
  • A Nílus rózsája (regény, Budapest, 1927)[5]
  • Aranykapuk városa, Az elsüllyedt Atlantis regénye (Budapest, 1927)
  • Szent Gellért (regény, Budapest, 1930)
  • Omlik az udvarház (erdélyi emlékek, Budapest, 1931)

Forgatókönyvei[szerkesztés]

  • Makkhetes (1916)
  • Nőstényfarkas (1918
  • Karenina Anna (1918)
  • A nap lelke (1920–1921)
  • A rög (1920)
  • Szép Ilonka (1920)*
  • Gyimesi vadvirág (1921)
  • Mária nővér (néma változat, 1929)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09284.htm, Lázár István, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
  3. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM63017, Lázár István János, 2018. szeptember 14.
  4. ↑ [1]
  5. ↑ [2]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lázár_István_(író)&oldid=24971766”