Lázár István (író)
| Lázár István | |
 | |
| Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai. | |
| Született | 1881. augusztus 6.[1] Gyergyószentmiklós |
| Elhunyt | 1936. május 28. (54 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (36/1-1-40)[3] |
Csíkbarczfalvi és gamási Lázár István (Gyergyószentmiklós, 1881. augusztus 6. – Budapest, 1936. május 28.) magyar író, költő, forgatókönyvíró.
Életrajza
[szerkesztés]Lázár István 1881. augusztus 6-án született Erdélyben, Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi Örmény nemesi Lázár család leszármazottja.[4][5] Jogot végzett a budapesti egyetemen, majd a rendőrség szolgálatába lépett. A Magyar Világ c. irodalmi és kritikai képes folyóiratot szerkesztette, amelynek Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond is munkatársa volt. 1922-től tagja volt a Petőfi Társaságnak is. Kémtörténeteket, háborús regényeket, kalandos utópiákat, némafilm-forgatókönyveket írt. Írásai többnyire a Pesti Hírlapban jelentek meg.
Egy időben az ókori keleten, a Biblia országaiban, a pogány magyar világban játszódó konzervatív stílusú és előadású regényei is népszerűek voltak.
Főbb munkái
[szerkesztés]Regényei
[szerkesztés]- Dalok egy aranyhajú leányról (versek, Budapest, 1903)
- Sátán (regény, Budapest, 1910)
- Vihar (regény, Budapest, 1910)
- A kém (regény, Budapest, 1917)[6]
- A levélszekrény (Budapest, 1918)
- Hunor és Magor (regény, Budapest, 1918)
- A vörös számum (regény, Budapest, 1920)
- A Nílus rózsája (regény, Budapest, 1927)[7]
- Aranykapuk városa, Az elsüllyedt Atlantis regénye (Budapest, 1927)
- Szent Gellért (regény, Budapest, 1930)
- Omlik az udvarház (erdélyi emlékek, Budapest, 1931)
- A papagáj (regény, Légrádi Testvérek kiadása)
- A múmia (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. Budapest)
Forgatókönyvei
[szerkesztés]- Makkhetes (1916)
- Nőstényfarkas (1918
- Karenina Anna (1918)
- A nap lelke (1920–1921)
- A rög (1920)
- Szép Ilonka (1920)*
- Gyimesi vadvirág (1921)
- Mária nővér (néma változat, 1929)
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09284.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM63017. (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)
- ↑ Lázár család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑
- ↑
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Lázár István. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
