Ugrás a tartalomhoz

Kézdy Juliska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kézdy Juliska
SzületettBodnár Julianna
1868. december 27.
Debrecen
Elhunyt1909. augusztus 4. (40 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SablonWikidataSegítség

Kézdy Juliska, született: Bodnár Julianna, névváltozat: Kézdi (Debrecen, 1868. december 27.[1]Gyöngyös, 1909. augusztus 4.)[2] színésznő.

Életútja

[szerkesztés]

Apja Bodnár János napszámos, anyja Magi Zsuzsanna,[3] mindketten reformátusok. Ungvárott járt leányiskolába, majd nevelőnőnek ment. A színház iránti vonzalma azonban csakhamar Budapestre vitte, ahol 1893-ban a Népszínházban segédszínésznő lett, s másfél évig működött az intézménynél. Itt azonban nem sok babér termett számára, emiatt elszerződött Aradra, Leszkay Andráshoz. Páratlanul szép színpadi megjelenése, gyönyörű arca csakhamar kedvencévé tették az aradi és a nagyváradi közönségnek. Nagy sikere volt Kassán és Székesfehérvárott is. Ezután Szegeden működött Somogyi Károlynál, az ő társulatával eljutott Pécsre, majd Kaposvárra, ahol 1897. március 1-jén dr. Müller Nándor ügyvéd neje lett. Frigyük megáldására a református templomban került sor.[4][5]

1899 márciusában fellépett Pécsett az Ingyenélők Sári szerepében, majd Carl Millöcker operettjében, A boszorkányvárban Verust énekelte a kolozsvári nemzeti színházban.[6]

A művészetért annyira élt-halt, a színpadhoz oly vonzódás fűzte, hogy a csendes, egyhangú polgári élet nem tudta kielégíteni. Megmondta ezt férjének is, és kérte, hogy engedje vissza a színpadra. A férj megtagadta ezt, mire az asszony elvált tőle. Mielőtt a válópere folyt, sokan mondták neki, hogy keservesen megbánja még amit tesz, figyelmeztették, hogy a közönség épp olyan hamar felejt, amilyen gyorsan felkap valakit. Az asszony ezt jól megjegyezte magának, amikor a válópere lejárt, az első szava ez volt: «No most egyetlen egy kártyán van az életem!» Rohant az igazgatókhoz és szerződési ajánlatokat kért. A dolog nem ment oly gyorsan, mint gondolta, nemcsak a közönség felejt, de az igazgatók is, és a boldogtalan fiatalasszony elhitette magával, hogy az életben teljesen elbukott, pályája véget ért és soha sem foglalhatja el többé régi helyét a színpadon.

1899. május 31-én este fél 10 órakor Budapesten öngyilkossági kísérletet hajtott végre revolverrel, mellbe lőtte magát a Hunyady tér 3. sz. alatti lakásban, ahol vendégképp szállt meg dr. Fekete Sándor ezredorvos özvegyénél. A mentők Réczey Imre tanár klinikájára szállították a Rókus-kórházba. A golyó a tüdejét roncsolta,[7] de egyéb létfontosságú szerve nem sérült és így néhány hét alatt felépült. 1900-ban elméje elborult és előbb a lipótmezei,[8] majd 1901-ben a gyulai elmegyógyintézetbe került.[9]

Férje, Müller Nándor 1906. december 5-én Kaposvárott hunyt el 57 éves korában.[10][11] Kézdy Juliska halálát tüdővész és terjedő hűdéses elmezavar okozta alig három évvel később.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A debreceni ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 38/1869. folyószám.
  2. Halálesete bejegyezve a gyöngyösi állami halotti akv. 390/1909. folyószáma alatt.
  3. Kézdi Juliska öngyilkossága. Pécsi Figyelő, 1899. június 2. / 124. szám, 2-3. old.
  4. Pécsi Figyelő, 1897. február 27., 3. old.
  5. Pécsi Figyelő, 1897. március 2., 4. old.
  6. Pécsi Napló, 1899. március 15., 8. old.
  7. Pécsi Figyelő, 1899. június 4., 4. old.
  8. Pécsi Napló, 1900. szeptember 5., 3. old.
  9. Pécsi Napló, 1901. július 4., 5. old.
  10. Kaposvári állami halotti akv. 634/1906. folyószám.
  11. Somogyi Hirlap, 1906. december 6. / 278. szám, 2. old.

Források

[szerkesztés]