Réczey Imre
| Réczey Imre | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1893. évi 5. számából. | |
| Született | 1849. augusztus 18.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1913. október 31. (64 évesen)[2] Budapest[3][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (19/1-1-14) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Réczey Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Réczey Imre, teljes nevén: Réczey Imre Béla László Ödön Mária (Pest, 1848. augusztus 28.[4] – Budapest, 1913. október 31.[5]) magyar sebész, egyetemi tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Réczey Imre és Martinelli Antónia voltak.[5] 1871-ben orvosi, 1872-ben sebészdoktori oklevelet szerzett Budapesten. 1871–1876 között az egyetem sebészeti klinikáján, illetve különböző fővárosi kórházakban dolgozott. 1874–1884 között a budapesti Szent Rókus Kórház III. sz. Sebészeti Osztályának helyettes főorvosa volt. 1875–1877 között a Budapesti Orvosegyesület könyvtárnoka, 1877–1890 között másodtitkára, 1890–1892 között üléselnöke, 1892–1913 között alelnöke volt. 1876-ban a csontok és ízületek sebészeti bántalmai tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett (1876–1884). 1879–1886 között a Budapesti Királyi Orvosegyesület Évkönyve szerkesztője volt. 1884–1892 között címzetes nyilvános rendkívüli tanár volt. 1884–1892 között a III. sz. Sebészeti Fiókosztályának rendelőorvosa és az Üllői úti Közkórház III. sz. Sebészeti Osztályának rendelőorvosa volt. A Rókus Kórház, majd 1885-től az István Kórház orvosa volt. 1886–1888 között az Orvosi Hetilapot szerkesztette. 1887-től az Országos Közegészségügyi Egyesület választmányi tagja volt. 1892–1913 között a sebészet nyilvános rendes tanára; a II. sebészeti klinika igazgatója volt. 1910–1911 között az egyetem rektora volt.
Nagyon fontosak az arcplasztikai és sérvműtétei. Iskolát alapított. Halálát érelmeszesedés, szívhűdés okozta.
Magánélete[szerkesztés]
Felesége Beregszászy Ludovika volt, Beregszászi Lajos (1817–1891) zongorakészítő lánya.[5]
Sírjuk a Fiumei Úti Sírkertben látogatható (19/1-1-14).
Művei[szerkesztés]
- Csontok rosszindulatú álképletei (Budapest, 1876)
- A tábori sebészet az utolsó 150 év alatt Poroszországban (Orvosi Hetilap, 1876)
- Az idült csípőizületi lob kezelésének mai elvei (1883)
- A vese kiirtásáról (Budapest, 1883)
- A mai sebészet fejlődése (Orvosi Hetilap, 1885)
- A bőralatti veserepedésekről (1890)
- A sebészeti gümős betegségek (Klinikai Füzetek, 1890)
- Sebgyógyítás drain nélkül (Orvosi Hetilap, 1895)
- Jegyzetek az általános sebészetből (Budapest, 1900)
- A sebészet újabbkori fejlődése (Budapest, 1910)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- ↑ Pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1848. év. Familysearch.org
- ↑ a b c Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 981/1913. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://baratikor.semmelweis.hu/galeria/page.php?id=31
- [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=286524&date=2021-02-28 286524&date=2021-02-28 Réczey Imre] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk[szerkesztés]
- Hőgyes E.: Emlékkönyv... (Budapest, 1896)
- Borszéky Károly: Réczey Imre (Orvosi Hetilap, 1913)
- Schächter Miksa: Réczey Imre (Gyógyászat, 1913)
- Kapronczay K.: Réczey Imre (Orvosi Hetilap, 1973)
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8