Kuruc tábornokok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi lista a Rákóczi-szabadságharc tábornokainak névsorát tartalmazza kinevezéseikkel és előléptetéseikkel, betűrendben. A 27 – Bezerédjvel, Des Alleurs-rel, Török Andrással és Vay Ádámmal együtt 31 – fős tábornoki karból heten brigadérosi rendfokozatból léphettek elő, tizenegyen pedig szenátorok is voltak. (Vesd össze a kuruc brigadérosok és a kuruc szenátorok listájával.)

  • Andrássy György báró (1710. novemberben feladja Krasznahorka várát, és elpártol)
    • 1703 őszétől lovas ezredes
    • 1704/1705 fordulójától hajdúk generálisa, azaz gyalogsági generális-főstrázsamester
  • Andrássy István báró (1710. február 13-án feladja Lőcse városát és elpártol)
    • 1704 elejétől magasabb parancsnoki beosztásban („fődirector”), majd lovas ezredes
    • 1706. március 13-ától generális-főstrázsamester
  • Andrássy Pál báró (1711. április 26-án Kassán kapitulál a császáriak előtt)
    • 1706. márciustól generális-főstrázsamester
  • Barkóczy Ferenc gróf, idősebb (†1709. július 28.)
    • 1705 elejétől lovassági tábornok
    • 1707. június 25-étől tábornagy
  • Bagossy Pál (†1709. február 21.)
    • 1707. április 25-étől brigadéros
    • 1708. október–novembertől generális-főstrázsamester
  • Bercsényi Miklós gróf (emigrációban hunyt el)
    • kezdettől a kuruc hadsereg főgenerálisa
  • Berthóti Ferenc (†1710. szeptember 11.)
    • 1703/1704 fordulójától a lengyel határszélen állomásozó kuruc csapatok parancsnoka, lovas ezereskapitány
    • 1706. július 22-étől kassai kerületi vicegenerális
  • Berthóti István (†1709. október 15.)
    • 1704 szeptemberétől szolnoki főkapitány
    • 1705 őszétől (?) brigadéros
    • 1708 decemberétől érsekújvári kerületi vicegenerális
  • Bezerédj Imre (†1708. december 18.)
    • 1704/1705-től lovas ezereskapitány
    • 1706. júliustól brigadéros
    • 1708. szeptember elején Rákóczi generális-főstrázsamesterré nevezi ki, de árulási kísérlete miatt még kinevezési okmányának kézhezvétele előtt letartóztatják, majd kivégzik
  • Bottyán János (†1709. szeptember 26. vagy 27.)
    • 1703. december 10-étől generális-főstrázsamester (ténylegesen csak 1704. novemberben csatlakozik a kurucokhoz!)
  • Buday István (†1710. május 18. előtt néhány nappal)
    • 1703. július–augusztustól a fejedelem udvari kapitánya
    • 1704. február közepétől generális-főstrázsamester
    • 1706. május 15-étől Duna–Tisza közi kerületi vicegenerális
  • Csáky Mihály gróf (emigrációban hunyt el)
    • 1704 őszétől brigadéros
    • 1705 őszétől (?) generális-főstrázsamester
    • 1708. december 15-étől altábornagy
  • Des Alleurs márki (1710. február 24-én távozik Magyarországról)
    • XIV. Lajos francia király altábornagya, 1705. márciustól katonai tanácsadó Rákóczi mellett. A fejedelem által felkínált tábornagyi rangot nem fogadta el, valójában nem volt a kuruc tábornoki kar tagja, de a haditanácsokban és eleinte a hadműveletekben is részt vett.
  • Ebeczky István (1711. május 15-én feladta Ungvár várát, és elfogadta a szatmári békét)
    • 1703/1704 fordulójától lovas ezereskapitány
    • 1705. augusztus 14-étől brigadéros
    • 1711 tavaszától generális-főstrázsamester
  • Esterházy Antal gróf (emigrációban hunyt el)
    • 1704 májusától generális, 1705-ben lovassági tábornoki rendfokozattal szerepel
    • 1706 nyarától tábornagy
  • Esterházy Dániel gróf (1711. április 26-án feladta Kassát, és elfogadta a szatmári békét)
    • 1704 elejétől generális-főstrázsamester (áprilisban, a Dunántúl elveszítésekor meghódol a császáriaknak, de májusban ismét csatlakozott a kurucokhoz, s generálisként szolgált tovább)
    • 1705. májusban tábornaggyá nevezték ki, de 1706-tól csak altábornagyként szerepel (ennek okát egyelőre nem ismerjük)
  • Forgách Simon gróf (1706. november 22. és 1710. november 16. között letartóztatásban, utána emigrációba ment és ott is hunyt el)
    • 1704. áprilistól tábornagy
  • Galambos Ferenc (emigrációba ment, de már 1711. szeptember végén élt az amnesztia lehetőségével, és hazatért)
    • 1705 elejétől Szatmár várának főkapitánya
    • 1706. július 16-ától tiszántúli kerületi vicegenerális
  • Grudziński, Janusz (1710. áprilisban elhagyja az országot)
    • 1710. január 26-ától generális-főstrázsamester a Rákóczihoz csatlakozott lengyel segélyhadban
  • Gyürky Pál (†1710. június 2.)
    • 1705. május elejétől generális-főstrázsamester
  • Károlyi Sándor báró (ő kötötte meg a szatmári békét)
    • 1703. október 18-ától mezei generális
    • 1704. márciustól altábornagy
    • 1705. január elejétől tábornagy
  • Mikes Mihály gróf (elfogadta a szatmári békét)
    • 1705 tavaszától generális-főstrázsamester
    • 1708. augusztus 23-ától a székelyek főgenerálisa
  • Nagyszegi (másként Leuka) Gábor (†1711. január 18.)
    • 1705-től (?) brigadéros
    • 1710. március végétől generális-főstrázsamester
  • Orosz Pál (†1710 nyarán?)
    • 1703 szeptemberétől magasabb parancsnoki beosztásban („fődirector”)
    • 1704. február 8-ától generális-főstrázsamester
  • Palocsay György báró (elfogadta a szatmári békét)
    • 1704. májustól brigadéros (kinevezési okmányát csak 1706. április 6-án állítják ki!)
    • 1710. július elejétől generális-főstrázsamester
  • Pekry Lőrinc gróf (†1709. március 6.)
    • 1704. áprilistól generális-főstrázsamester
    • 1705. június 8-ától altábornagy
    • 1707. január 20-ától lovassági tábornok
    • 1707. áprilistól tábornagy (ő az egyetlen, aki a kuruc hadsereg valamennyi tábornoki fokozatát elnyerte)
  • Petrőczy István báró (emigrációba ment, de már 1711 nyarán hazatért)
    • 1704/1705-től generális-főstrázsamester
  • Sennyey István báró (1711. június végén feladta Munkács várát, és elfogadta a szatmári békét)
    • 1703. augusztus végétől lovas ezereskapitány
    • 1703. szeptember 26-ától tiszántúli generális
    • 1711. márciusban altábornagynak címezik
  • Thoroczkay István (elfogadta a szatmári békét)
    • 1704. januártól generális-főstrázsamester (1706-tól már nem harcol)
  • Török András (1711. október elején tért vissza az emigrációból)
    • 1705. márciustól (?) a fejedelem udvari hadnagya, illetve vicekapitánya 1711. februárig (e tisztségében Vay Ádám helyettese volt, funkciójának jellegéről lásd alább)
  • Vay Ádám (emigrációban hunyt el)
    • 1703. októbertől a fejedelem udvari főkapitánya, később (fő)marsalli címet visel (ez valójában nem tábornoki fokozat, de rangja és beosztása az udvari csapatok élén jelentős katonai funkciót jelentett számára)

Források[szerkesztés]

  • Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc tábornokai. (Életrajzi adattár.) In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, 1993. 163–174.
  • Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc tábornokai. In: Hadtörténelmi Közlemények, 107. (1994) 4. sz. 51–55.
  • Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kieg. és előszó: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 963-8312-93-9
  • Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 963-446-394-0
  • Mészáros Kálmán: Kuruc tábornokok és brigadérosok nyughelyei. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006) 973–994.