Bagossy Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Csengerbagosi Bagossy Pál (Csengerbagos, 1660? – Bihardiószeg, 1709. február 21. a hajnali órákban) kuruc generális.

Szatmár vármegyei köznemesi család sarja, Bagossy László és Jósa Borbála fia. 1688-tól a töröktől visszanyert Szentjobb várának vicekapitánya.

Károlyi Sándor javaslatára, akivel távoli atyafiságban is állt, 1702-ben császári ezredes lett. Az Udvari Haditanács megbízásából egy magyar gyalogezredet („hajdúezred”) toborzott a Tiszántúlon. (Az ő ezredébe állt be toborzóként 1702 végén Esze Tamás és Kis Albert is, akik a hadszervezés ürügyén valójában már ekkor is egy felkelés előkészítésén fáradoztak.) Bagossyt a spanyol örökösödési háború kitörését követően ezredével együtt az itáliai hadszíntérre vezényelték. Rövid ideig francia fogságot is szenvedett, majd kiszabadulva ismét a császár oldalán harcolt, míg végül 1707 elején hazaszökött, és április 14-én felesküdött II. Rákóczi Ferenc hűségére.

A fejedelem 1707. április 25-én brigadérossá, 1708 őszén pedig generális-főstrázsamesterré nevezte ki. Miután jó gyalogsági tiszt volt, és a kuruc hadsereg éppen ebben a fegyvernemben volt gyenge, Rákóczi nagy reményeket fűzött személyéhez, de korán elhalálozott.

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 (NB. halálát hibásan febr. 12-re datálja!)
  • Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 9638312939 (NB. halálát hibásan febr. 22-re datálja!)
  • Mészáros Kálmán: Még egyszer a kuruc hadvezérek halálozásáról és temetkezéséről. Források Csáky László brigadéros, Bagossy Pál generális-főstrázsamester, idősebb Barkóczy Ferenc tábornagy és Berthóty István vicegenerális halálához és végtisztességéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 123. (2010) 876–885. o.