Berthóti István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Berthóti István (17. század közepe – Érsekújvár, 1709. október 15.) kuruc brigadéros, majd vicegenerális.

Családja[szerkesztés]

Előkelő Sáros vármegyei birtokos nemesi család sarja, Berthóti Gábor alispán és Lövey Mária fia, Berthóti Ferenc szenátor és vicegenerális féltestvére. Felesége Váradi Erzsébet, Váradi István (†1706) és Vay Erzsébet leánya volt, aki megözvegyülve előbb Kálmánczay Imréhez (†1710/1711), majd Palásthy Ferenchez (†1749 körül) ment nőül.

Élete[szerkesztés]

A török elleni harcokban szerzett magának tekintélyt. 1683-tól nyitrai, majd 1685 végétől szolnoki kapitány, császári lovas ezredes. A kurucok oldalán 1704 szeptemberétől ismét szolnoki főkapitány, a következő évben már brigadéros, egyúttal egy lovasezred parancsnoka. 1707. május 22-étől a kulcsfontosságú Érsekújvár főkapitánya. 1708. szeptember–október folyamán, éppen a katasztrofális trencséni vereség utáni válságos időszakban, elszántan védte a várat Sigbert Heister tábornagy ostromával szemben. Elismerésül II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1708. december 27-én érsekújvári kerületi vicegenerálissá nevezte ki.

Irodalom[szerkesztés]

  • Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) ISBN 963-8312-93-9
  • Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) ISBN 963-446-394-0
  • Mészáros Kálmán: Két kuruc tábornokné. (Nagyszegi Gáborné Urai Éva és Berthóty Istvánné Váradi Erzsébet.) In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000. II. köt. (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei, 41.) 219–231.