Kulcsár Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kulcsár Béla (Marosvásárhely, 1929. február 2.Marosvásárhely, 1976. június 18.) erdélyi magyar szobrász, festőművész.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolát szülővárosában a Református Kollégiumban végzett, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán Romulus Ladea és Vetró Artúr tanítványaként szerzett diplomát (1955). Tanított Marosvásárhelyen a Népi Egyetemen, a Bolyai Líceumban és az Ipariskolában (1957-64). Ekkor állította helyre és faragta ki újra a fejet Dabóczi Mihállyal Kőrösi Csoma Sándor egész alakos szobrához, amelyet Marosvásárhelyen állítottak fel közterületen 1962-ben.[1] Tanulmányúton járt Franciaországban, a Szovjetunió közép-ázsiai részein, Olaszországban, Magyarországon, Svédországban (1968-74).

A marosvásárhelyi Vörös Zászló 1973. június 17-én közölte Műveket a közterekre! c. felhívását. A szobrászatnak az irodalomhoz hasonló közügyi szerepet szánva, elkészítette Dózsa György mellszobrát a sepsiszentgyörgyi textilüzem kultúrháza elé, Marosvásárhelyen az egyetemi épületcsoport parkjában áll Íjásznő c. alkotása s a színház téren bronz-szoborkompozíciója, Népi kultúra c. domborműve a kovásznai Művelődési Ház homlokzatát díszíti; az ő műve az alkotótáborban készült Szárhegyi Szfinx. 1975-ben megnyerte az 1848-as székely nemzetgyűlés színhelyén, Agyagfalván felállítandó emlékmű országos pályázatát. Ennek munkálatai közepette érte a halálos szívroham. Az emlékművet tervei szerint Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművészek készítették el (1980).

Festményei közt szerepel Balla József és Barabás Éva festőművészek portréja. Plakettet készített Nagy Imre festőművészről.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Béla Kulcsár
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulcsár Béla témájú médiaállományokat.

További irodalom[szerkesztés]

  • Varró Ilona: Beszélgetés ifj. Kulcsár Béla szobrászművésszel a készülő agyagfalvi emlékműről. Új Élet, 1976/6.
  • Péter Sándor: Az agyagfalvi emlékműnél. A Hét, 1979/48.
  • Székely János: Jelentéses életsors. A Hét, 1980/32.