Koszmosz–221

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–221
GyártóPivdenne
TípusDSZ-P1-Yu
Indítás dátuma1968. május 24.
Indítás helyeKapusztyin Jar
HordozórakétaKoszmosz–2 hordozórakéta
Tömeg400

COSPAR azonosító1968-043A
SCN03269
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–221 (oroszul: Космос 221) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/13) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Technikai műhold.

Küldetés[szerkesztés]

Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus ellenrakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztása, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését.

Jellemzői[szerkesztés]

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1968. május 24-én a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a KY LC–86/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (63SZ1) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 108.3 perces, 101.15 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 218 kilométer, apogeuma 2086 kilométer volt. Hasznos tömege 250 kilogramm.

A Koszmosz–211 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

1969. augusztus 31-én belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–220

Koszmosz-program
1968

Utódja:
Koszmosz–222