Koszmosz műholdak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Koszmosz–2000 néven indított Zenyit–8 típusú felderítő műhold emlékműként Mirnijben

Koszmosz műholdak (cirill betűkkel: Космос) különféle célú műholdakból álló szovjet, majd orosz műhold-sorozat. A sorozat első műholdját 1962-ben indították. A sorozatban folyamatosan növekedett a felbocsátott űreszközök száma, 1970-től évente átlagban 70–80 indítást hajtottak végre. 2007-ig több mint 2400 műholdat indítottak Koszmosz elnevezéssel. A sorozat műholdjai között katonai és polgári célú műholdak egyaránt voltak. A szovjet katonai célú műholdak – pl. Zenyit felderítő műholdak – többségét Koszmosz néven indították.

Egyes kutatási célú műholdak, pl. a Metyeor, Foton és a Bion műholdaknál, valamint egyéb űreszközök kísérleti példányainál szintén használátk a Koszmosz-sorozatjelzést. A Koszmosz műholdakat a bajkonuri és a Pleszeck űrrepülőtérről, valamint az 1980-as évek végéig a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről indították. A műholdak pályamagassága 150 kilométertől több tízezer kilométerig terjedt. Az indításokhoz különböző hordozórakétákat alkalmaztak. Leggyakrabban a Koszmosz hordozórakétát használták. A holdak tömege néhány kilogrammtól több tonnáig terjedt.

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962. március 16-án juttatták pályára az első Koszmosz–1 műholdat.

A Koszmosz–122 jelzéssel indított Metyeor műhold makettje

Vizsgálati programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Föld és a Föld körüli tér átfogó vizsgálata:

  • az ionoszféra különböző rétegeiben található töltött részecskék, elektronok és ionok sűrűségének vizsgálata,

- a Napból kiinduló részecskesugárzás (napszél) összetételének és energiaeloszlásának vizsgálata,

  • a Földet körülvevő sugárzási övezetet alkotó részecskék minőségének és energiájának vizsgálata,
  • az elsődleges kozmikus sugárzás összetételének és időbeli változásainak vizsgálata,
  • a földmágneses erőtér vizsgálata a magasság, a földrajzi szélesség, az évszakos és napszakos változások feltárása,

- a Nap röntgen- és ibolyántúli sugárzásának vizsgálata. A sugárzási típusok más kozmikus forrásainak felderítése.

  • a magas légkör gázrészecskéinek kémiai összetételének vizsgálata,
  • a mikro-meteorok térbeli eloszlásának, ezen eloszlás időbeli változásának és az egyes részecskék energiájának vizsgálata,
  • a legalsó légköri réteg, a troposzféra felhőképződési és időjárási jelenségeinek vizsgálata,
  • geológiai és geofizikai kutatások végzése,
  • biológiai (állati, növényi) kísérletek végzése világűri körülmények között,
  • különféle technikai, technológiai kísérletek végrehajtása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Koszmosz műholdak témájú médiaállományokat.