Koszmonavt Jurij Gagarin
| Koszmonavt Jurij Gagarin | |
 | |
| A Koszmonavt Jurij Gagarin 1987-ben | |
| Hajótípus | távközlési hajó |
| Névadó | Jurij Gagarin |
| Üzemeltető | Szovjet Tudományos Akadémia |
| Hajóosztály | Projekt 1909 |
| IMO azonosító | 7038757 |
| Pályafutása | |
| Építő | Balti Hajógyár |
| Vízre bocsátás | 1969. október 30. |
| Szolgálatba állítás | 1971 |
| Szolgálat vége | 1991 |
| Honi kikötő | Juzsnij |
| Sorsa | 1996-ban szétbontották |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 45 000 t |
| Hossz | 230 m |
| Szélesség | 31 m |
| Merülés | 8,5 m |
| Hajtómű | fűtőolaj-tüzelésű gőzkazán, gőzturbina, elektromos motor |
| Üzemanyag | fűtőolaj |
| Teljesítmény | 19 ezer LE |
| Sebesség | 18 csomó |
| Hatótávolság | 20 ezer tengeri mérföld |
| Legénység | 140 fő kiszolgáló + 180 fő tudományos személyzet |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koszmonavt Jurij Gagarin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Koszmonavt Jurij Gagarin (oroszul: Космонавт Юрий Гагарин) szovjet távközlési hajó (szovjet terminológia szerint tudományos kutatóhajó) volt. 1971-ben állították szolgálatba. Feladata a szovjet űreszközök telemetriai adatainak vétele, azok feldolgozása, valamint az űreszközök és a Repülésirányító Központ közötti kapcsolat biztosítása volt. Honi kikötője az aktív szolgálatban az Odessza melletti Juzsnij kikötő volt. 1991-ben ukrán tulajdonba került és kivonták a szolgálatból. 1996-ban fémhulladékként eladták és szétbontották. Ez a hajó volt a szovjet űrkutatásban használt távközlésihajó-flotta legnagyobb tagja.
Története[szerkesztés]
Leningrádban, a Balti Hajógyárban építették. A hajó alapjául az 1552-es tervszámú (Szofija osztály) tankhajó szolgált.[1] Építését 1969-ben kezdték és még abban az évben, október 30-án bocsátották vízre. 1971-ben állították szolgálatba. Jurij Gagarinról, az első űrhajósról nevezték el. Honi kikötője a Fekete-tengeren az Odesszához közeli Juzsnij kereskedelmi kikötő volt. Fő működési területe az Atlanti-óceán volt, ahol a különféle szovjet űrprogramokhoz tartozó űreszközök (műholdak, űrszondák és űrhajók) kommunikációs és telemetriai kiszolgálását végezte. A hajót a Szovjet Tudományos Akadémia üzemeltette. Aktív szolgálata alatt 20 bevetést hajtott végre. 1975-ben részt vett a Szojuz–Apollo-program tesztrepülésének a kiszolgálásában.
A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben ukrán tulajdonba, az Ukrán Védelmi Minisztériumhoz került. A szovjet űrprogramok leállása miatt az eredeti funkciójában nem volt rá szükség, ezért kivonták a szolgálatból. 1996-ban fémhulladékként (tonnánként 170 USD áron) eladták és Indiában szétbontották. Az eladás előtt a hajót Agar névre (Gagarin) keresztelték át.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az 1552 típusú tankereket 1962-től építették Leningrádban. Nagy részük a Balti Hajógyárban épült, kisebb mennyiséget az Admiralitás Hajógyár készített.
Források[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20160708002921/http://ski-omer.ru/ships/gagarin/
- Где теперь «Космонавт Юрий Гагарин»?. Новая Газета. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
- http://ekozlov.ru/2013/12/yuriy-gagarin-ship-story/