Kohán György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kohán György
Született 1910. február 22.[1]
Gyulavári
Elhunyt 1966. december 16. (56 évesen)[1]
Gyula
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései

Kohán György (Gyulavári, 1910. február 22.Gyula, 1966. december 16.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Jeles képviselője az alföldi festőknek és a hódmezővásárhelyi művésztelepnek. drámai koloritú figurális kompozíciókat készített, a modern stílusirányzatok hatása beépült művészetébe.

Életpályája[szerkesztés]

Gyulaváriban született az Almássy-kastély cselédszárnyában.[2] Korán felismert tehetsége tette lehetővé, hogy apja kovácsműhelyéből a Képzőművészeti Főiskolára kerüljön, ahol Glatz Oszkár növendéke volt 1929 és 1930 között. 1930-ban kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Nyugat képtárlatán. Ezután rövid időt Párizsban töltött.

1933-ban Hódmezővásárhelyre költözött, ahol bekapcsolódott a város művészeti életébe, és egyik alapító tagja lett a megalakuló Tornyai Társaságnak. 1935-ben Milánóban járt tanulmányúton. Az 1950-es évek elején kizárták a Képzőművészek Szövetségéből. Ekkor a tiltott kategóriába került, kiállításai szüneteltek. Hol provinciálisnak, hol formalistának bélyegezték. Hódmezővásárhelyen 1956-ban a Tornyai János Múzeum kiállító helyén, a Petőfi Sándor Művelődési Házban tudott egyéni kiállítást rendezni. A fővárosban majd csak 1959-ben rendezhetett önálló kiállítást a Műcsarnokban, és részt vett a vásárhelyi Őszi Tárlaton, ahol elnyerte a Tornyai-plakettet. Az alföldi rendezvényeknek (Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, békéscsabai Alföldi Tárlatok) mindvégig részvevője volt. 1965-ben a Magyar Nemzeti Galériában nyílt nagy hatású kiállítása, ekkorra már kezdett elfogadottá válni, hogy a témákat lehet modern stílusban is ábrázolni, így kaphatott 1966-ban Kossuth-díjat.

Műveiből (válogatás)[szerkesztés]

  • Pihenő nő (olaj, vászon, 127 x 116 cm; magántulajdonban)
  • Varrólány (vegyes technika, papír, 80 x 60 cm; magántulajdonban)
  • Virágcsendélet (olaj, vászon, 85 x 93 cm; magántulajdonban)
  • A háború emléke
  • Parasztasszony (1960)
  • Napkorong kazallal (1960)
  • Formák térben[3] (1961)
  • Lófékező (1963)
  • Tanya (1965)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Tornyai János Társaság (1934-től)
  • Magyar Képzőművészek Szövetsége (innen kizárták az 1950-es évek elején)

Díjai[szerkesztés]

Szakirodalom (válogatás)[szerkesztés]

  • Pogány Ö. Gábor: Kohán György gyűjteményes kiállítása (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1965). Budapest, Műcsarnok, 1965. pp 31; 4 t.
  • Dömötör János: Kohán György, Tiszatáj, 1965/8.
  • Solymár István: Kohán György kiállítása után, Művészet, 1965/10.
  • Solymár István: Hagyomány és lelemény a képzőművészetben. Budapest : Magvető, [1972]
  • Oelmacher Anna: Kohán György, In: A szocialista képzőművészet nyomában, Budapest, 1975. ISBN 963-09-0431-4
  • B. Supka Magdolna: Kohán György (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)
  • Kiállítási katalógus. Művek (vál.) Kohán György kiállítása : Bartók '32 Galéria, 1984 / [a kiállítás a Budapesten élő Gyulaiak Baráti Köre, Gyula város Pártbizottsága és Tanácsa valamint a Bartók '32 Galéria közös rendezésében készült]. Budapest : Bartók '32 Galéria, 1984. ISBN 963-01-6112-5
  • Szuromi Pál: Terek, figurák, színszerkezetek, Művészet, 1984/9.
  • Moldvay Győző: Kohán György életútja. Eger, 1985. pp. 80 Ill. ISBN 963-02-3787-3
  • B. Supka Magdolna: 25 éve halt meg Kohán György. Békéscsaba : Körösök Vidéke nyomda (Békéscsaba), 1991. (Különnyomat a Körösök Vidéke 1991. évi számából).
  • Tasnádi Attila: Plebejus hitvallás, lásd Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996. Kohán Györgyről 26-27. o. ISBN 963-7687-75-0
  • B. Supka Magdolna: Kohán György. Gyula, Gyula Város Önkormányzata, 2001. pp. 174 Ill. ISBN 963-00-6788-9

Emlékezete[szerkesztés]

Igazán halála után kezdtek felfigyelni munkásságára, több emlékkiállítást rendeztek műveiből, 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában, s Berlinben, az 1980-as, 1990-es években is érdeklődést keltett munkássága. Legutóbb 2007-ben Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Emlékházban tartottak kiállítást műveiből.[4]

Művészi hagyatéka – mintegy 600 festmény és 2600 grafikai mű – a gyulai Erkel Ferenc Múzeumhoz került, de őriz tőle műveket a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, vannak művei magántulajdonban is.

Források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 420–421. o. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Magyar művészeti kislexikon. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Kohán György lásd 420-421. o. ISBN 9638477660

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08174.htm, Kohán György, 2017. október 9.
  2. www.gyulavarikastely.hu
  3. Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1/kepek/formak_terben Formák a térben c. kép]
  4. Kohán György kiállítása, 2007

További információk[szerkesztés]