Kohán György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kohán György
Született 1910. február 22.
Gyulavári
Meghalt 1966. december 16. (56 évesen)
Gyula

Kohán György (Gyulavári, 1910. február 22.Gyula, 1966. december 16.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Jeles képviselője az alföldi festőknek és a hódmezővásárhelyi művésztelepnek. drámai koloritú figurális kompozíciókat készített, a modern stílusirányzatok hatása beépült művészetébe.

Életpályája[szerkesztés]

Gyulaváriban született az Almássy-kastély cselédszárnyában.[1] Korán felismert tehetsége tette lehetővé, hogy apja kovácsműhelyéből a Képzőművészeti Főiskolára kerüljön, ahol Glatz Oszkár növendéke volt 1929 és 1930 között. 1930-ban kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Nyugat képtárlatán. Ezután rövid időt Párizsban töltött.

1933-ban Hódmezővásárhelyre költözött, ahol bekapcsolódott a város művészeti életébe, és egyik alapító tagja lett a megalakuló Tornyai Társaságnak. 1935-ben Milánóban járt tanulmányúton. Az 1950-es évek elején kizárták a Képzőművészek Szövetségéből. Ekkor a tiltott kategóriába került, kiállításai szüneteltek. Hol provinciálisnak, hol formalistának bélyegezték. Hódmezővásárhelyen 1956-ban a Tornyai János Múzeum kiállító helyén, a Petőfi Sándor Művelődési Házban tudott egyéni kiállítást rendezni. A fővárosban majd csak 1959-ben rendezhetett önálló kiállítást a Műcsarnokban, és részt vett a vásárhelyi Őszi Tárlaton, ahol elnyerte a Tornyai-plakettet. Az alföldi rendezvényeknek (Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, békéscsabai Alföldi Tárlatok) mindvégig részvevője volt. 1965-ben a Magyar Nemzeti Galériában nyílt nagy hatású kiállítása, ekkorra már kezdett elfogadottá válni, hogy a témákat lehet modern stílusban is ábrázolni, így kaphatott 1966-ban Kossuth-díjat.

Műveiből (válogatás)[szerkesztés]

  • Pihenő nő (olaj, vászon, 127 x 116 cm; magántulajdonban)
  • Varrólány (vegyes technika, papír, 80 x 60 cm; magántulajdonban)
  • Virágcsendélet (olaj, vászon, 85 x 93 cm; magántulajdonban)
  • A háború emléke
  • Parasztasszony (1960)
  • Napkorong kazallal (1960)
  • Formák térben[2] (1961)
  • Lófékező (1963)
  • Tanya (1965)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Tornyai János Társaság (1934-től)
  • Magyar Képzőművészek Szövetsége (innen kizárták az 1950-es évek elején)

Díjai[szerkesztés]

Szakirodalom (válogatás)[szerkesztés]

  • Pogány Ö. Gábor: Kohán György gyűjteményes kiállítása (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1965). Budapest, Műcsarnok, 1965. pp 31; 4 t.
  • Dömötör János: Kohán György, Tiszatáj, 1965/8.
  • Solymár István: Kohán György kiállítása után, Művészet, 1965/10.
  • Solymár István: Hagyomány és lelemény a képzőművészetben. Budapest : Magvető, [1972]
  • Oelmacher Anna: Kohán György, In: A szocialista képzőművészet nyomában, Budapest, 1975. ISBN 963-09-0431-4
  • B. Supka Magdolna: Kohán György (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)
  • Kiállítási katalógus. Művek (vál.) Kohán György kiállítása : Bartók '32 Galéria, 1984 / [a kiállítás a Budapesten élő Gyulaiak Baráti Köre, Gyula város Pártbizottsága és Tanácsa valamint a Bartók '32 Galéria közös rendezésében készült]. Budapest : Bartók '32 Galéria, 1984. ISBN 963-01-6112-5
  • Szuromi Pál: Terek, figurák, színszerkezetek, Művészet, 1984/9.
  • Moldvay Győző: Kohán György életútja. Eger, 1985. pp. 80 Ill. ISBN 963-02-3787-3
  • B. Supka Magdolna: 25 éve halt meg Kohán György. Békéscsaba : Körösök Vidéke nyomda (Békéscsaba), 1991. (Különnyomat a Körösök Vidéke 1991. évi számából).
  • Tasnádi Attila: Plebejus hitvallás, lásd Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996. Kohán Györgyről 26-27. o. ISBN 963-7687-75-0
  • B. Supka Magdolna: Kohán György. Gyula, Gyula Város Önkormányzata, 2001. pp. 174 Ill. ISBN 963-00-6788-9

Emlékezete[szerkesztés]

Igazán halála után kezdtek felfigyelni munkásságára, több emlékkiállítást rendeztek műveiből, 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában, s Berlinben, az 1980-as, 1990-es években is érdeklődést keltett munkássága. Legutóbb 2007-ben Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Emlékházban tartottak kiállítást műveiből.[3]

Művészi hagyatéka – mintegy 600 festmény és 2600 grafikai mű – a gyulai Erkel Ferenc Múzeumhoz került, de őriz tőle műveket a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, vannak művei magántulajdonban is.

Források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 420–421. o. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Magyar művészeti kislexikon. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Kohán György lásd 420-421. o. ISBN 9638477660

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.gyulavarikastely.hu
  2. Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1/kepek/formak_terben Formák a térben c. kép]
  3. Kohán György kiállítása, 2007

További információk[szerkesztés]