Kljucsevszkaja Szopka
 |
Ez a hegy a világörökség része |
| Kljucsevszkaja Szopka | |
 | |
| A Kljucsevszkaja Szopka a képen balra | |
| Magasság | 4754 m |
| Hely |  Oroszország, Kamcsatkai határterület, Uszty-kamcsatszki járás; Kamcsatka-félsziget |
| Hegység | Kljucsevszkaja vulkáni csoport |
| Relatív magasság | 1750 m |
| Dominancia | 2748 km |
| Típus | rétegvulkán |
| Elhelyezkedése | |
 Kljucsevszkaja Szopka
Pozíció a Távol-keleti szövetségi körzet térképén
| |
 é. sz. 56° 03′ 23″, k. h. 160° 38′ 32″56.056500°N 160.642100°EKoordináták: é. sz. 56° 03′ 23″, k. h. 160° 38′ 32″56.056500°N 160.642100°E | |
Kljucsevszkaja Szopka
Pozíció a Kamcsatkai határterület térképén
| |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kljucsevszkaja Szopka témájú médiaállományokat. | |
A Kljucsevszkaja Szopka (oroszul Ключевская сопка) vagy Kljucsevszkoj (Ключевской) egy aktív rétegvulkán a Kamcsatka-félszigeten, Oroszországban, a Kamcsatkai határterület Uszty-kamcsatszki járásában. 4750 méteres magasságával ez a tűzhányó Kamcsatka legmagasabb hegye, valamint Eurázsia és az északi félgömb legmagasabb aktív tűzhányója.[1] Meredek, szimmetrikus kúpja a Bering-tengertől kb. 100 km-re található. 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján a többi kamcsatkai tűzhányóval együtt.[2]
Első feljegyzett kitörésére 1697-ben került sor,[3] azóta pedig szinte folyamatosan aktív, akárcsak a többi környező vulkán, több mint 600 kitörését jegyezték már fel.[4] A hegyet elsőként Daniel Gauss mászta meg két társával 1788-ban, a Billings-expedíció keretében.[5] További mászási kísérleteket egészen 1931-ig nem jegyzetek fel, amikor számos hegymászó életét vesztette, miután leereszkedés közben a levegőbe törő láva elsodorta őket. Hasonló veszély máig fennáll, így kevesen próbálkoznak a csúcs meghódításával. A 21. században is számos kitörést jegyeztek fel: 2007-ben és 2010-ben több alkalommal is kiemelkedő aktivitást mutatott,[6] 2013-ban pedig szinte egész évben aktív volt (januárban a félsziget összes tűzhányója kitört a Kameny kivételével). 2015-ben szintén elkezdődött egy kitörési ciklus, amely egészen 2017-ig folytatódott.
A környékbeli őslakosok közül sokan szent hegyként tisztelik a tűzhányót, úgy tartják, ez volt az a hely, ahol az egész világ létrejött. Habár a környékbeli többi tűzhányónak szintén hasonló spirituális jelentőséget tulajdonítanak, a Kljucsevszkaja Szopka kiemelkedik ezek közül.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A vulkán távolabbról
Műholdkép
Kitörés
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Klyuchevskaya Sopka című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Kamcsatka, ahol mindent lepipálnak a vulkánok". turistamagazin.hu. 2015. december 6. Hozzáférés: 2018. augusztus 16.
- ↑ "Volcanoes of Kamchatka" (angol nyelven). whc.unesco.org. Hozzáférés: 2018. augusztus 16.
- ↑ "Global Volcanism Program: Kliuchevskoi, eruptive history". Volcano.si.edu. 2013. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 15.
- ↑ "Kamcsatka – A csendes csodavilág". wol.jw.org. Hozzáférés: 2018. augusztus 16.
- ↑ Dobkin, Josef (1989). "The Living Giants of Kamchatka". The American Alpine Journal 1989 (angol nyelven). New York: The American Alpine Club. 104. o. ISBN 0-930410-39-4.
- ↑ "Újabb vulkánkitörés okoz gondot". 24.hu. 2010. október 18. Hozzáférés: 2018. augusztus 16.
.jpg){kind=small} |
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
