Kljucsevszkaja Szopka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a hegy a Világörökség része 
Kljucsevszkaja Szopka
A Kljucsevszkaja Szopka a képen balra
A Kljucsevszkaja Szopka a képen balra
Magasság4754 m
Hely Oroszország, Kamcsatkai határterület, Uszty-kamcsatszki járás; Kamcsatka-félsziget
HegységKljucsevszkaja vulkáni csoport
Relatív magasság4649 m
Típusrétegvulkán
Elhelyezkedése
Kljucsevszkaja Szopka (Távol-keleti szövetségi körzet)
Kljucsevszkaja Szopka
Kljucsevszkaja Szopka
Pozíció a Távol-keleti szövetségi körzet térképén
é. sz. 56° 03′ 23″, k. h. 160° 38′ 32″Koordináták: é. sz. 56° 03′ 23″, k. h. 160° 38′ 32″
Kljucsevszkaja Szopka (Kamcsatkai határterület)
Kljucsevszkaja Szopka
Kljucsevszkaja Szopka
Pozíció a Kamcsatkai határterület térképén
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kljucsevszkaja Szopka témájú médiaállományokat.

A Kljucsevszkaja Szopka (oroszul Ключевская сопка) vagy Kljucsevszkoj (Ключевской) egy aktív rétegvulkán a Kamcsatka-félszigeten, Oroszországban, a Kamcsatkai határterület Uszty-kamcsatszki járásában. 4750 méteres magasságával ez a tűzhányó Kamcsatka legmagasabb hegye, valamint Eurázsia és az északi félgömb legmagasabb aktív tűzhányója.[1] Meredek, szimmetrikus kúpja a Bering-tengertől kb. 100 km-re található. 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján a többi kamcsatkai tűzhányóval együtt.[2]

Első feljegyzett kitörésére 1697-ben került sor,[3] azóta pedig szinte folyamatosan aktív, akárcsak a többi környező vulkán, több mint 600 kitörését jegyezték már fel.[4] A hegyet elsőként Daniel Gauss mászta meg két társával 1788-ban, a Billings-expedíció keretében.[5] További mászási kísérleteket egészen 1931-ig nem jegyzetek fel, amikor számos hegymászó életét vesztette, miután leereszkedés közben a levegőbe törő láva elsodorta őket. Hasonló veszély máig fennáll, így kevesen próbálkoznak a csúcs meghódításával. A 21. században is számos kitörést jegyeztek fel: 2007-ben és 2010-ben több alkalommal is kiemelkedő aktivitást mutatott,[6] 2013-ban pedig szinte egész évben aktív volt (januárban a félsziget összes tűzhányója kitört a Kameny kivételével). 2015-ben szintén elkezdődött egy kitörési ciklus, amely egészen 2017-ig folytatódott.

A környékbeli őslakosok közül sokan szent hegyként tisztelik a tűzhányót, úgy tartják, ez volt az a hely, ahol az egész világ létrejött. Habár a környékbeli többi tűzhányónak szintén hasonló spirituális jelentőséget tulajdonítanak, a Kljucsevszkaja Szopka kiemelkedik ezek közül.

Képek[szerkesztés]

  • A vulkán távolabbról
    A vulkán távolabbról
  • Műholdkép
    Műholdkép
  • Kitörés
    Kitörés

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Klyuchevskaya Sopka című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kamcsatka, ahol mindent lepipálnak a vulkánok. turistamagazin.hu, 2015. december 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
  2. ↑ Volcanoes of Kamchatka (angol nyelven). whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
  3. ↑ Global Volcanism Program: Kliuchevskoi, eruptive history. Volcano.si.edu. [2013. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
  4. ↑ Kamcsatka – A csendes csodavilág. wol.jw.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
  5. ↑ Dobkin, Josef. The Living Giants of Kamchatka, The American Alpine Journal 1989 (angol nyelven). New York: The American Alpine Club, 104. o. (1989). ISBN 0-930410-39-4 
  6. ↑ „Újabb vulkánkitörés okoz gondot”, 24.hu, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.) 
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kljucsevszkaja_Szopka&oldid=26692983”