Ugrás a tartalomhoz

Kiszelly Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiszelly Zoltán
Született1971. február 27. (53 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitológus,
pedagógus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1994–1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszelly Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kiszelly Zoltán (Budapest, 1971. február 27.[1] –) magyar politológus, a Kodolányi János Főiskola[2] és a Századvég Politikai Iskola tanára.[3]

Életpályája

[szerkesztés]

Ősei felvidéki cipszer evangélikus tanárok, illetve katonák voltak. Édesapja – miután a Gyár- és Gépszerelő Vállalat (GYGV) kelet-németországi területi főmérnökévé nevezték ki – családjával a Berlin-Mitte kerületbe költözött, így az érettségi vizsgát a Max Planck (elit)gimnáziumban (EOS) tette le 1989-ben. Szállodai (londiner) és banki (OTP) munka után[1] 19941998 között az ELTE BTK Politikaelméleti tanszékén tanult.[3] 1998 októbere és 2006 decembere között az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos segédmunkatársa volt, ahol fiatal kutatói ösztöndíjjal alkalmazták.[3]

1997 téli szemeszterében a berlini Humboldt Egyetemen tanult DAAD ösztöndíjjal germanisztikát és politikatudományt.[3] 1999 tavaszi félévében a Német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) nemzetközi gyakornokprogramja keretében a Bonni Egyetemen tanult[3] és Axel E. Fischer CDU-képviselő irodájában végezte gyakorlatát.

1999 ősze óta az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola hallgatója,[3] témája a párt- és kampányfinanszírozás. 2004-ben abszolutóriumot szerzett.

2000-ben és 2002-ben a koszovói választásokon EBESZ felügyelő, illetve megfigyelő volt, a 2004. márciusi oroszországi elnökválasztáson szintén EBESZ megfigyelő volt. A 2006. októberi amerikai időközi választásokat a State Department meghívására az ILVP keretében tanulmányozta.

A Magyar Politikatudományi Társaságnak[4] és a Budapesti Városvédő Egyesületnek tagja.

„Nem a szabadsággal van a baj, hanem hogyha már az emberek jogait már a homoszexuális kisebbségnek meg mindenkinek a jogait kiterjesztettük, akkor jöhetnek az állatok. Vagy a növények. Azoknak is adjunk jogokat.”[5]

Legfontosabb tudományos publikációk

[szerkesztés]
  • 1998. Változások a német politikai rendszerben az 1998-as kormányváltás után. In: Euro-atlanti kihívások: Külpolitikai és biztonsági tanulmányok. MTA Politikai Tudományok Intézete[3]
  • 2001. Politikatudomány és biztonságpolitika. In: Biztonságpolitika, Gazdag Ferenccel[3]
  • 2002. A többpárti demokrácia költségei. Politikatudományi Szemle.[3]
  • 2002. Komparatív politológia. 2. kötet. Országtanulmányok. Zsigmond Király Főiskola, Budapest[3]
  • Döntéshozatali mechanizmus a külpolitikában. Az Amerikai Egyesült Államok példája. Szöveggyűjtemény; szerk. Galló Béla, Dérer Miklós, Kiszelly Zoltán; MTA PTI, Bp., 2006 (Európa tanulmányok)
  • többekkel: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon, 1988-2013; szerk. Katona András, Salamon Konrád; Antológia, Lakitelek, 2014 (Retörki könyvek)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b személyes közlés
  2. Adatai az egyetem honlapján
  3. a b c d e f g h i j Adatai az iskola honlapján. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  4. A Társaság honlapja
  5. Márk, Herczeg: A köztévé Indexet és 444-et ekéző riportjában egyszer csak megjelenik Kiszelly Zoltán, a Századvég politológusa, és elszabadul a pokol. 444, 2017. május 3. (Hozzáférés: 2017. május 9.)