Kiszelly Zoltán
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kiszelly Zoltán | |
 | |
| Született |
1971. február 27. (52 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
politológus, pedagógus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1994–1998) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiszelly Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiszelly Zoltán (Budapest, 1971. február 27.[1] –) magyar politológus, a Kodolányi János Főiskola[2] és a Századvég Politikai Iskola tanára.[3]
Életpályája[szerkesztés]
Ősei felvidéki cipszer evangélikus tanárok, illetve katonák voltak. Édesapja – miután a Gyár- és Gépszerelő Vállalat (GYGV) kelet-németországi területi főmérnökévé nevezték ki – családjával a Berlin-Mitte kerületbe költözött, így az érettségi vizsgát a Max Planck (elit)gimnáziumban (EOS) tette le 1989-ben. Szállodai (londiner) és banki (OTP) munka után[1] 1994–1998 között az ELTE BTK Politikaelméleti tanszékén tanult.[3] 1998 októbere és 2006 decembere között az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos segédmunkatársa volt, ahol fiatal kutatói ösztöndíjjal alkalmazták.[3]
1997 téli szemeszterében a berlini Humboldt Egyetemen tanult DAAD ösztöndíjjal germanisztikát és politikatudományt.[3] 1999 tavaszi félévében a Német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) nemzetközi gyakornokprogramja keretében a Bonni Egyetemen tanult[3] és Axel E. Fischer CDU-képviselő irodájában végezte gyakorlatát.
1999 ősze óta az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola hallgatója,[3] témája a párt- és kampányfinanszírozás. 2004-ben abszolutóriumot szerzett.
2000-ben és 2002-ben a koszovói választásokon EBESZ felügyelő, illetve megfigyelő volt, a 2004. márciusi oroszországi elnökválasztáson szintén EBESZ megfigyelő volt. A 2006. októberi amerikai időközi választásokat a State Department meghívására az ILVP keretében tanulmányozta.
A Magyar Politikatudományi Társaságnak[4] és a Budapesti Városvédő Egyesületnek tagja.
„Nem a szabadsággal van a baj, hanem hogyha már az emberek jogait már a homoszexuális kisebbségnek meg mindenkinek a jogait kiterjesztettük, akkor jöhetnek az állatok. Vagy a növények. Azoknak is adjunk jogokat.”[5]
Legfontosabb tudományos publikációk[szerkesztés]
- 1998. Változások a német politikai rendszerben az 1998-as kormányváltás után. In: Euro-atlanti kihívások: Külpolitikai és biztonsági tanulmányok. MTA Politikai Tudományok Intézete[3]
- 2001. Politikatudomány és biztonságpolitika. In: Biztonságpolitika, Gazdag Ferenccel[3]
- 2002. A többpárti demokrácia költségei. Politikatudományi Szemle.[3]
- 2002. Komparatív politológia. 2. kötet. Országtanulmányok. Zsigmond Király Főiskola, Budapest[3]
- Döntéshozatali mechanizmus a külpolitikában. Az Amerikai Egyesült Államok példája. Szöveggyűjtemény; szerk. Galló Béla, Dérer Miklós, Kiszelly Zoltán; MTA PTI, Bp., 2006 (Európa tanulmányok)
- többekkel: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon, 1988-2013; szerk. Katona András, Salamon Konrád; Antológia, Lakitelek, 2014 (Retörki könyvek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b személyes közlés
- ↑ Adatai az egyetem honlapján
- ↑ a b c d e f g h i j Adatai az iskola honlapján
- ↑ A Társaság honlapja
- ↑ Márk, Herczeg: A köztévé Indexet és 444-et ekéző riportjában egyszer csak megjelenik Kiszelly Zoltán, a Századvég politológusa, és elszabadul a pokol. 444, 2017. május 3. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
|