Kislégi Nagy Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislégi Nagy Dénes
SzületettNagy Dénes Kálmán Péter
1884. június 21.
Titel
Elhunyt1984. augusztus 27. (100 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSchara Szerafin
(h. 1932–1972)[1]
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1907, bölcsészettudomány)
SírhelyePécsi Köztemető (Parcella: WY, Sor: XVI., Sírhely: N)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislégi Nagy Dénes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kislégi Nagy Dénes (álnevei műfordítóként: Kisléghy Kálmán, Kisléghy Mária;[2] Titel, Vajdaság, 1884. június 21. – Pécs, 1984. augusztus 27.[3]) filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró.

Életútja[szerkesztés]

Nagy Kálmán (1854–1891) jogász, újságíró és remmingsheimi Hipp Ilona (1863–1945) fiaként született. Az anyai nagyszülei remmingsheimi Hipp Miklós (1823–1892), ügyvéd,[4] és nemes Radány Mária (1838–1924) voltak. Anyai nagynénje remmingsheimi Hipp Flóra (1864–1953), akinek a férje bonyhádi Perczel Dénes (1853–1933), tábornok, Ferenc József-rend lovagja.[5]

A Budapesti Református Főgimnáziumban érettségizett. 1907-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori diplomát, egy évvel később görög–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett.[3] Egy tanévet töltött a Sorbonne-on, majd 1913-ban Londonban közgazdasági ismereteket hallgatott.[3] Az első világháború alatt a Hadügyminisztériumban dolgozott.[3] 1942-ben nevezték ki a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem gazdaságpolitikai és statisztikai tanszékére; 1945-től a Bolyai Tudományegyetemnek is professzora 1948-ig.[6][7] 1948–1957 között oktatói és tudományos működését a Pécsi Tudományegyetemen folytatta;[3] 1957-ben vonult nyugalomba. Szakmai cikkei a Közgazdasági Szemlében,[8] a Társadalomtudományban,[9] a Magyar Statisztikai Szemlében és a Demográfia című folyóiratban jelentek meg.

Legfontosabb publikációi[szerkesztés]

  • Beszédek a szerelemről. A platoni erosról. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
  • Az emberfajok első egyetemes kongresszusa. (Huszadik Század, 1911)
  • A vallásos élet elemi formái. Durkheim Emil vallásszociológiájáról. – A kísérleti lélektan válsága. (Huszadik Század, 1912)
  • Az emberi munka bölcseletéhez. (Közgazdasági Szemle, 1916–1917)
  • Újabb kutatások az állati lélekről és alkalmazásuk a nevelésre. (Huszadik Század, 1917)
  • Durkheim szociológiája. (Népművelés, 1918 és külön: Bp., 1918)
  • Új irányok a közgazdaságtanban. (Közgazdasági Szemle, 1918)
  • Vallás és forradalom. – A szociológiai műveltség fontossága a pedagógiában. (Huszadik Század, 1919)
  • A kártya. (Független Szemle, 1921)
  • Bevezetés a szociológiába. Kismonográfia. (Szabad Iskola. 3. Bp., 1922)
  • A marxizmus bírálata. (Magyar Munkás Szemle, 1923)
  • Filozófia a közgazdaságtanban. (Közgazdasági Szemle, 1926)
  • A tudományos gazdaságpolitika alapvetése. (Budapesti Szemle, 1928)
  • A magyar búza minősége, ára és értékesítése. A Magyar Közgazdasági Társaság ankétja. Sajtó alá rend. (Közgazdasági Könyvtár. 9. Bp., 1930)
  • Az emberi munka bölcselete. Monográfia. (Közgazdasági Könyvtár. 10. Bp., 1930)
  • Az öngyilkosság okairól. (Közgazdasági Szemle, 1932 és külön: Bp., 1932)
  • A gazdasági individualizmus válsága. (Közgazdasági Szemle, 1933)
  • Házadómentesség és lakásgazdálkodás. A Magyar Közgazdasági Társaság tanácskozmánya. Sajtó alá rend. (Közgazdasági Könyvtár. 16. Bp., 1934)
  • Mandeville meséje a méhekről. (Navratil Emlékkönyv. Ünnepi dolgozatok Navratil Ákos születésének 60. évfordulójára. Bp., 1935 és külön: Bp., 1935)
  • A jegybank szerepe a gazdasági életben. Tanulmány. (Kecskemét, 1936)
  • Az univerzalizmus gazdasági kategóriái. (Ünnepi dolgozatok Balás Károly és Heller Farkas születésének 60. évfordulójára. Bp., 1937 és külön: Bp., 1937)
  • Univerzalizmus. Spann Otmár bölcseletei és gazdasági tanai. Monográfia. (Közgazdasági Könyvtár. 21. Bp., 1938)
  • Bevezető a közgazdaságtanba. Tizenöt rádióelőadás. (Tudományos Gyűjtemény. 36. Pécs, 1939)
  • Híres kereskedők. Életrajzok. (Tébe Könyvtár. 105. Bp., 1940)
  • A korporatív gazdaság alapelvei. (Pannonia, 1940 és külön: Pécs, 1940)
  • Az állam és a bölcs. (Debreceni Szemle, 1940)
  • Le commerce extérieur de la Hongrie depuis la crise mondiale. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1940)
  • Széchenyi gazdaságpolitikája. (Társadalomtudomány, 1941 és külön: Bp., 1942)
  • Pálosi Ervin emlékezete. A kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán, 1942. szept. 28-án tartott székfoglaló előadása. (Gazdaságpolitikai Könyvtár. 1. Kolozsvár, 1942)
  • Agrárpolitika. (Kolozsvár, 1942)
  • Iparpolitika. (Kolozsvár, 1943)
  • A gazdasági elméletek története. Egyetemi jegyzet. (Kolozsvár, 1943)
  • Beszélgetés egy eke mellett. Közgazdasági kérdések ismertetése könnyű formában. (Bp., 1943)
  • A gazdaságpolitika tudományelméleti helyzete. (Közgazdasági Szemle, 1943 és külön: Bp., 1943)
  • Bevezetés a statisztikába. Egyetemi jegyzet. (Kolozsvár, 1944)
  • Világnézet és gazdasági stílus. 1944. márc. 29-én. (Közgazdasági Szemle, 1944 és külön: Bp., 1944)
  • Pénzromlás és árszínvonal. (A Szabad Egyetem kiadványa. Kolozsvár, 1946 és a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Jogi és Közgazdaság-tudományi Karának ismeretterjesztő kiadványai. I. köt. 2. Kolozsvár, 1946)
  • Bevezetés a közgazdaságtanba. Egyetemi jegyzet. (Kolozsvár, 1946)
  • A közgazdaságtan oktatásának módszeréről. (Társadalomtudományi tanulmányok. 2. Kolozsvár, 1946)
  • A közgazdasági eszmék története. Egyetemi jegyzet. (Kolozsvár, 1948)
  • Társadalmi statisztika. Egyetemi jegyzet. (Kolozsvár, 1948)
  • Durkheim a demokráciáról. (Huszadik Század, 1948 és külön: Bp., 1948)
  • Bevezetés a statisztikába. Egyetemi jegyzet. (Pécs, 1949)
  • A fegyelem szociológiája. (Huszadik Század, 1949)
  • Bevezetés a politikai gazdaságtanba. Egyetemi jegyzet. (Pécs, 1950)
  • Bevezetés a statisztikába. Egyetemi jegyzet. Schneller Károllyal és Theiss Edével. (Bp., 1952)
  • Statisztika. Egységes jegyzet. Schneller Károllyal és Theiss Edével. (Bp., 1952 2. kiad. 1953)
  • A statisztikai megismerés természete. Kandidátusi értekezés. (Bp., 1954)
  • A statisztika fogalma és tárgya. (Statisztikai Szemle, 1954)
  • A statisztikai mérés. (Statisztikai Szemle, 1955)
  • A statisztikai csoportosítás logikai alapjai. (Statisztikai Szemle, 1956)
  • Quètelet átlagemberéről. (Statisztikai Szemle, 1957)
  • Népességtan. (Demográfia, 1960 és külön: Bp., 1960)
  • Népességtan Malthus előtt. (Demográfia, 1962 és külön: Bp., 1962)
  • Marx sajtópere. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
  • Az ifjú Engels találkozása a szabad gondolattal. (Világosság, 1964)
  • Az incestus tilalma. Szociológiai adalékok egy büntetőjogi problémához. (Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, 1967)
  • Émile Durkheim és iskolája. MTA Doktori értekezés. (Bp., 1970)
  • Két Durkheim-mű. (Magyar Pedagógia, 1972)
  • A moustier-i ember vallása. (Világosság, 1973)
  • Erkölcs, jog és állam Durkheim szociológiájában. (Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből. 4. Szerk. Szotáczki Mihály. Pécs, 1974)
  • Életpályám emlékei. Visszaemlékezések. (A Pécsi Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 1979)
  • Durkheim szociológiája. A doktori értekezés átdolgozott kiadása. (Pécs, 1982)
  • Marx–Engels: A német ideológia. Ford. (Bp., 1952 2. jav. kiad. 1960 3. kiad. 1974)

Irodalom[szerkesztés]

  • A 100 éves Kislégi Nagy Dénes tudományos, oktatói és költői életművéről. Herczeg Géza, Hoóz István, Judi István, Szótáczky Mihály, Tóth István megemlékezései. Pécs, 1985

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 187/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  2. ↑ Gulyás
  3. ↑ a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 398. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hipp Miklós
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Perczel Dénes tábornok
  6. ↑ 1944–45 után még 1947–48-ban is számos magyar professzort menesztettek a kolozsvári egyetemről, Kislégi Nagy Dénes közgazdász professzor mellett Zolnai Bélát, Tettamanti Bélát, Harkai Schiller Pált, Buza Lászlót, Borbély Sámuelt, Fényes Imrét és másokat.
  7. ↑ Adatok részben Vincze Gábor adatbankja nyomán.
  8. ↑ Kislégi Nagy Dénes: A gazdasági individualizmus válsága. Budapest : Légrády Ny., 1933. 8 p. Klny. a Közgazdasági Szemléből
  9. ↑ Kislégi Nagy Dénes: Széchenyi gazdaságpolitikája. Budapest : A szerző, 1942. 14 p. Különnyomat a Társadalomtudomány 1941. évi 5. számából.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kislégi_Nagy_Dénes&oldid=26907404”