Kisbéri félvér
| Kisbéri félvér | |
 | |
| Whiskey, herélt pej | |
| Származási hely |  Magyarország Kisbér |
| Vérmérséklet | Melegvérű |
| Szín | Leggyakoribb szín a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében |
| Testfelépítés | Elegáns |
| Jellemzők | Szilárd szervezetű hátasló |
| Marmagasság | 163–168 cm |
| Fejforma | Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú |
| Eredete | 1853 |
| Hasznosítása | Lovassportok |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbéri félvér témájú médiaállományokat. | |
A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak.
Története[szerkesztés]
A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel. Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
A magyar királyi lovarda 1858-ban épült fel Kisbéren é. sz. 47° 29′ 60″, k. h. 18° 01′ 38″ és máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.
A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált. Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is. Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát. A kisbéri félvér méneket igen gyakran felhasználták a gidrán tenyésztésében is. Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez. Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.
A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek. Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnek köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került. Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása. Az 1960-as években kezdődött meggondolatlan keresztezések, amelyek egy új sportlófajta megteremtését tűzték ki célul, a kisbéri félvért veszélyeztetett helyzetbe sodorták, a régi tenyésztési vonalak nagy része eltűnt. Az 1989-ben megalakult Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület a megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekből kikerült állományból próbálja a hagyományos vonalakat megmenteni, és új vonalakat teremteni.
Jellemzői[szerkesztés]
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas. A kancák marmagassága bottal 163–179 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.
Hasznosítása[szerkesztés]
A kisbéri félvért leginkább a military szakágban használják. Néhány egyede díjugratásban is figyelemre méltó eredményeket ért el.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk.: Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003
További információk[szerkesztés]
- Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület
- Kisbéri félvér, az élénk magyar hátasló
- A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
- Ócsag Imre: A kisbéri félvér; utószó Pataki Balázs; 2. bőv. kiad.; Mezőgazda, Bp., 1999
- 20 éves a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület. A jubileumi tanácskozáson elhangzott előadások nyomtatott változata; szerk. Mihók Sándor; Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Debrecen, 2009
- Kisbéri félvér és gidrán ménismertető; szerk. Janászik Andrea, Novotni Péter, Mihók Sándor; Kisbéri Félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Kisbér, 2010–-2019
- Kisbéri félvér méneskönyv, 1-2.; szerk. Janászik Andrea, Korsós Imre; Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Kisbér, 2011
- A kisbéri-félvér és a gidrán napjainkban; szerk. Novotni Péter, Mihók Sándor; Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Bp., 2012
- Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, 1989–2014; szerk. Janászik Andrea, Pataki Balázs, Novotni Péter; Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2014
- Ménvizsga. Furioso-north star, kisbéri félvér, magyar félvér; szerk. Janászik Andrea, Hardon Daniella;Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2017–
- 30 éves a Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, 1989–2019; Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2019
- Kisbéri-félvér ménismertető; szerk. Janászik Andrea, Hardon Daniella, Novotni Péter; Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2020–
- Hecker Walter–Brenyó József–Pataki Balázs: A Kisbéri Ménes története. A kisbéri-félvér ló sorsa; Erdélyi Szalon–IAT, Szentendre–Bp., 2020
