Királyok völgye 34

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyok völgye 34
III. Thotmesz temetkezési helye
Egypt.KV34.08.jpg

Elhelyezkedés Királyok völgye, keleti völgy
Felfedezés dátuma 1898
Feltárta Victor Loret
Előző
Következő
KV33
KV35
Királyok völgye 34 (Egyiptom)
Királyok völgye 34
Királyok völgye 34
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 25° 45′ 00″, k. h. 32° 36′ 52″
A sír izometrikus képe, alaprajza és oldalnézeti metszete egy 3D-modell alapján

A Királyok völgye 34 (KV34) egy egyiptomi sír a Királyok völgye keleti völgyében, a legdélebbi vádi egyik hasadékában. A XVIII. dinasztia egyik legnagyobb fáraója, III. Thotmesz sírja; az egyik első sír, ami a Királyok völgyében épült. A sír sok szempontból újításnak minősülő építészeti és dekorációs elemeket tartalmaz. Victor Loret egyik munkása, Hoszni felügyelő fedezte fel 1898-ban.[1]

Leírása[szerkesztés]

A sír bejárata kb. 30 méterrel a földfelszín felett helyezkedik el, lépcsőn közelíthető meg.[2] A sziklafalon látható a síron dolgozó munkások pár graffitije.[1] A sír hajlított tengelyű, hossza 76,11 m, teljes területe 310,92 m². Meredek lejtős folyosó vezet le a sírba, ez egy folyosóban folytatódik, majd egy kamra következik, melynek közepén újabb lépcső halad lefelé. Ezt újabb lejtős folyosó követi. Egy kamra következik, melynek aljába mély rituális aknát vájtak – a síroknak ez a később elterjedtté váló eleme itt jelenik meg először[3] –, ezután a sír tengelye 72,64°-ban elfordul, és egy trapéz alakú, kétoszlopos kamra következik. Ebből érhető el egy lefelé vezető lépcsőn keresztül a sírkamra, mely szokatlan módon kártus alaprajzú.[3] Ebből kétoldalt két-két oldalkamra nyílik. A sírkamrában is két oszlop található, ezek mögött áll a kártus formájú kvarcit szarkofág, melyben egykor a fáraó feküdt.[1][2][3]

Alaprajzához hasonlóan a sír díszítése is sok szempontból újítónak vagy egyedinek minősül. A kamrák most először vakolatot és festett dekorációt kaptak. Mindhárom kamra (az aknakamra, az ezt követő kétoszlopos előkamra, valamint a sírkamra) csillagos mennyezetet és dekoratív frízt kapott, az előkamrában az Amduat könyvében szereplő 741 istenség listája szerepel, mely más sírokban nem fordul elő. A sírkamra falának alapszíne régi papiruszt idéz, rajta három regiszterben az Amduat könyvének teljes szövege szerepel, ez ennek a szövegnek a legrégebbi ismert változata. A kurzív írásmód és az istenek pálcikaember-jellegű ábrázolása is papiruszra írt szöveg képét idézi. A sírkamra négy oszlopa is díszített, hét felületen a Ré litániája legkorábbi ismert változata látható, az Amduathoz hasonló stílusban; a nyolcadikon egyedi jelenet, melyben Ízisz istennő fa képében táplálja a fáraót (utalás lehet arra, hogy Thotmesz édesanyját is Ízisznek hívták). A fáraó mögött két főfelesége, Meritré-Hatsepszut és Szatiah, egy mellékfelesége, Nebtu, valamint egy leánya, Nofertari állnak.[3]

A sírkamra dekorációja valószínűleg csak már az uralkodó halála után, a temetkezés előtt készült el, meglehetősen gyorsan.[3] A temetéshez az egyes helyiségek közti kapukat meg kellett nagyobbítani, hogy a nagyobb tárgyak is beférjenek.[1] A temetkezési kellékekből kevés maradt fenn; pár szobrocska, modellhajók darabjai, cserepek, pávián- és bikacsontok kerültek elő, emellett alapítási lerakatokat is találtak a sír környékén.[3]

A sírt már az ókorban kifosztották. Lehetséges, hogy ezután egy időben arra használták, hogy az Újbirodalom vége felé vagy később a sírjaikból eltávolított múmiákat itt helyezzék el – hasonlóan II. Amenhotep sírjához, a Királyok völgye 35-höz. Erre utal, hogy a sírkamra két baloldali mellékkamrájából eltávolították a temetkezéskor odahelyezett tárgyakat. Magának III. Thotmesznek a múmiáját, melyben a sírrablók kárt tettek, a harmadik átmeneti korban sok más múmiával együtt átköltöztették az ún. Dejr el-Bahari-i rejtekhelyre, ahol 1881-ben találták meg, ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.[2] A sírkamra egyik mellékkamrájába később két múmiát temettek, talán a későkorban vagy a ptolemaida kor elején. A XXVI. dinasztia idején egy Hapimen nevű hivatalnok III. Thotmesz koporsójának szinte pontos mását készíttette el a maga számára; talán őhozzá került a király eltűnt kanópuszládája.[4]

A sír pontos helye ezután feledésbe merült, 1898-ban Victor Loret ásatásán találták meg a munkásai, Loret távollétében. A sírt ezután Loret feltárta. A Régiségek Legfelsőbb Tanácsa üveglapokkal fedte le a sírkamra falainak díszítését, fa padlózattal látta el a sírt, és restaurálta a szarkofágot. Az 1994-es áradás során a víz behatolt a sírba, és felgyűlt az aknát ellepő feltáratlan törmelékben, ami hozzájárul a sír párásodásához; ennek enyhítésére a sírban ventilátorokat szereltek fel.[1]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Theban Mapping Project: KV34
  2. ^ a b c Alberto Siliotti: Királyok völgye. Budapest: Gabo. [1998]. ISBN 963-8009-14-4  , p.30
  3. ^ a b c d e f Nicholas Reeves – Richard H. Wilkinson: The Complete Valley of the Kings (Thames & Hudson, 1996), p.98
  4. Wilkinson & Reeves, p.99

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyok völgye 34 témájú médiaállományokat.