Királyok völgye 45

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Királyok völgye 45
Uszerhat temetkezési helye
Elhelyezkedés Királyok völgye, keleti völgy
Felfedezés dátuma 1902. február 25.
Feltárta Howard Carter
Itt talált múmia 4 (Uszerhat +1, Mereszhonsz +1)
Előző
Következő
KV44
KV46
Királyok völgye 45 (Egyiptom)
Királyok völgye 45
Királyok völgye 45
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 25° 44′ 25″, k. h. 32° 36′ 11″
A sír izometrikus képe, alaprajza és oldalnézeti metszete egy 3D-modell alapján

A Királyok völgye 45 (KV45) egy egyiptomi sír a Királyok völgye keleti völgyében, a fő vádi délkeleti ágában. Egy, a XVIII. dinasztia idején élt nemesember, Uszerhat sírja. Uszerhat Ámon földjeinek felügyelője volt IV. Thotmesz idején vagy III. Amenhotep uralkodása elején. A sír egy kb. 3 méter mély aknából és egy díszítetlen kamrából áll, hossza 5,8 m, területe 20,09 m².[1]

A XXII. dinasztia idején, I. Oszorkon uralkodása alatt újrahasznosították, ekkor Mereszhonsz, Ámon házának ajtónállója temetkezett ide,[2] akinek nevét egy kis, fekete mészkő szívszkarabeuszon találták meg múmiáján.[3]

Felfedezésekor a sír körülbelül egyharmadáig törmelékkel volt tele, a beáradó víz nagy kárt tett benne. Carter nem tudta kiemelni a két, XXII. dinasztia korabeli múmiát, Mereszhonszot és az ismeretlen nevű női múmiát, csak Uszerhat XVIII. dinasztia kori temetkezésének egyes tárgyait, például a kanópuszedények, két fa usébtidoboz és pár usébti töredékeit. 1992-ben Donald Ryan tárta fel a sírt, és találta meg az eredeti temetkezés koporsóinak több száz darabját, melyben kárt tett a víz, valamint legalább 44 durva kialakítású agyag usébtifigura darabjait. Az eredeti temetkezéshez is két múmia tartozott.[4] A bejáratot jelenleg fémrács fedi, köré alacsony falat emeltek, hogy ne árassza el a víz.[1]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Theban Mapping Project: KV45
  2. Porter, Bertha and Moss, Rosalind, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings Volume I: The Theban Necropolis, Part 2. Royal Tombs and Smaller Cemeteries, Griffith Institute. 1964, pg 563
  3. Reeves–Wilkinson, p.184
  4. Reeves–Wilkinson, p.184

Külső hivatkozások[szerkesztés]