Kim-dinasztia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kim Ir Szen és Kim Dzsongil egy közös propaganda képen a Pektu-hegy szentnek tartott krátertava előtt [1]

Kim-dinasztia[2] vagy észak-koreai szóhasználatban Pektu-vérvonal[3] (hangul: 백두혈통Pektu hjolthonghandzsa: 白頭血統, latin betűkkelBaekdu hyeoltong?) Észak-Korea irányító családja. Az első kommunista dinasztiának is hívják.[4] A Pektu-vérvonal elnevezés a koreai szent hegyre utal, ahol Korea 1910-től a második világháborúig tartó japán megszállása idején Kim Ir Szen az 1920–1930-as években egy gerillatábort hozott létre és ahol a helyi legendák szerint Kim Dzsongil meglátta a napvilágot. 2015-ben a hegy 2744 méteres csúcsára Kim Dzsongun fel is mászott apja és nagyapja emléke előtt tisztelegve, katonai vezetők és vadászpilóták sokaságának társaságában.[5][6]

Története[szerkesztés]

Kim Ir Szen[szerkesztés]

Kim Ir Szen

A Kim-dinasztia alapítója Kim Ir Szen volt, aki 1912. április 15-én született, amely év Észak-Koreában az időszámítás kezdete lett később (Dzsucse-naptár).[7] A dinasztia hatalmának ideológiai alappillére a dzsucse filozófiája, amit Észak-Korea első vezetője, Kim Ir Szen alkotott meg.

Kim Ir Szen a KNDK-n belül példa nélküli személyi kultuszt épített ki. Az 1972-es új alkotmány alapján a KNDK elnökévé választották. Az 1980-as pártkongresszus Kim és Kim Dzsongszuk fiát, Kim Dzsongilt nevezte meg Kim Ir Szen utódjának.

Kim Dzsongil[szerkesztés]

Kim Dzsongil

Apját, az 1994-ben elhunyt Kim Ir Szent követte az ország élén. Haláláig folytatta apja munkáját, és országa az összeomlás küszöbére került.

Kim Dzsongun[szerkesztés]

Kim Dzsongun

Kim Dzsongun lett Észak-Korea következő vezetője apja halála után. Kim Dzsongil korábbi kabinetfőnöke részleteket hozott nyilvánosságra a fiúról és kijelentette, hogy apja őt tekinti utódjának. 2009. január 15-én a Yonhap News dél-koreai hírügynökség azt jelentette, hogy Kim Dzsongil kinevezte Kim Dzsongunt utódjának.[8][9] Apja halála után először a temetését előkészítő bizottság vezetőjévé tették,[10] majd december végén a koreai hírügynökség már a Koreai Néphadsereg főparancsnokaként, a Koreai Munkapárt főtitkáraként és Központi Katonai Bizottságának elnökeként hivatkozott rá, valamint éles elméjű vezetőnek hívta.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. http://dunavolgyipeter.hu/televizio_tortenet/a_magyar_televiziozas_tortenete_az_1980-as_evekben/1981