Kertész Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kertész Kálmán
Kálmán Kertész.jpg
Született 1867. január 2.
Eperjes
Elhunyt 1922. december 28. (55 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása zoológus,
entomológus,
pedagógus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Besnyői Kertész Kálmán (Eperjes, 1867. január 2.Budapest, 1922. december 28.) zoológus, entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1910). A kétszárnyúak rendjének – a szúnyog- és légyalkatúaknak – nemzetközileg elismert kutatója volt, nevéhez fűződik a rovarrend fajait rendszerbe foglaló katalógus összeállítása (1902–1910). Kertész Ferenc (1901–1972) agrármérnök apja.

Életútja[szerkesztés]

A Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karára iratkozott be, de csakhamar a bölcsészettudományi kar hallgatója lett, ahol 1890-ben fejezte be tanulmányait. Ugyanettől az évtől az egyetem Margó Tivadar vezette állattani és összehasonlító anatómiai intézetében dolgozott gyakornokként, majd bölcsészdoktori oklevelének 1894-es megszerzése után tanársegédként. 1896-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába nevezték ki segédőrnek. 1912-től haláláig igazgatóőrként dolgozott, illetve két ízben rövid ideig az állattár igazgatója is volt, előbb a Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisa és júliusa között, majd 1921-ben.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos pályája kezdetén a kerekesférgekkel és a kagylósrákokkal foglalkozott, az 1890-es évek közepétől azonban érdeklődése a kétszárnyúak vizsgálata, a dipterológia felé irányult. Tudományos leírások alapján behatóan foglalkozott a dél-amerikai és a csendes-óceáni kétszárnyúfauna rendszertani kérdéseivel, elsősorban a katona-, szarvas- és korhadéklegyekkel, a bögölyfélékkel kapcsolatos vizsgálatai voltak jelentősek. Az első világháborút megelőzően maga is több rovartani gyűjtőutat tett Magyarországon, ezenkívül Morva- és Németországban (1900), valamint az Alpok olasz és francia területein (1912). Rovargyűjtései, emellett gyűjteményvásárlásai és nemzetközi kapcsolatai révén negyedmilliós egyedszámúra fejlesztette a korábban 700 példányt számláló, ma a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló kétszárnyúgyűjteményt (az 1956-os események során az általa összeállított anyag nagy része sajnálatosan elpusztult). Munkássága során számos légynemet és ‑fajt írt le, szúnyog- és légykatalógusokat állított össze és adott közre. Nemzetközi hírnevet hozó főműve az 1902 és 1910 között hét kötetben megjelent katalógusa volt, amelyben rendszerbe foglalta a Föld addig megismert kétszárnyúfajait (további három kötet kéziratban maradt, s pénz hiányában nem került nyomdába). Katalógusain és könyvein kívül mintegy hetven tudományos közleménye, s ezen felül további félszáz ismeretterjesztő cikke[1] jelent meg. Négy új nemet és több fajt neveztek el róla.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

Tudományos eredményei elismeréseképpen 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Emellett 1910-től alapító tagja volt a Magyar Rovartani Társaságnak, s szintén levelező tagja az Amerikai Entomológiai Társaságnak (American Entomological Society).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Budapest és környékének rotatoria-faunája. Budapest, 1894. Online
  • A légyről. in: Rovartani Lapok 1897.
  • A világ bögölyféléinek jegyzéke. in: Állattani Közlemények 1900.
  • Catalogus Tabanidarum orbis terrarum universi. Budapest, 1900.
  • Catalogus Pipunculidarum usque ad finem anni 1900 descriptorum. Budapest, 1901.
  • Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum I–VII. Budapest, 1902–1910.
  • Orthorrhapha nematocera. in: Katalog der paläarktischen Dipteren. Budapest, 1903, 1–383.
  • A magyarországi szúnyogfélék rendszertani ismertetése. Budapest, 1904, 75 p.
  • Magyarország szárnyatlan és csökevényes szárnyú legyei. Budapest, 1910.
  • A Pachygastrinák szemeinek származástani kapcsolata. Budapest, 1916.

Felhasznált forrás[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Mihályi Ferenc: Megemlékezés dr. Kertész Kálmánról születésének 100. évfordulóján. in: Rovartani Közlemények XXI. 1968. 16. sz. 215–224.
  1. Például: Megértik-e a hangyák egymást? A Természet 1900. III. 15. (4-6. old.)