Ugrás a tartalomhoz

Kergueleni hojsza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kergueleni hojsza
A madár ábrázolása
A madár ábrázolása
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Nem: Aphrodroma
Olson, 2000
Faj: A. brevirostris
Tudományos név
Aphrodroma brevirostris
(Lesson, 1831)
Szinonimák
  • Procellaria brevirostris
  • Pterodroma brevirostris
  • Lugensa brevirostris
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kergueleni hojsza témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kergueleni hojsza témájú kategóriát.

A kergueleni hojsza (Aphrodroma brevirostris) a madarak (Aves) osztályának viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Aphrodroma madárnem egyetlen faja.[1]

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

A viharmadárféléken belül a monotipikus kergueleni hojsza a Calonectris-, a Pseudobulweria- és a Puffinus-fajokkal együtt egy csoportba, az úgynevezett vészmadarakba gyűjthetők össze – legalábbis egyes rendszerezők szerint.

Ezt a madárfajt 1942-ig a viharmadarak (Pterodroma) közé sorolták Pterodroma brevirostris néven, amikor is megalkották neki a Lugensa Mathews, 1942 nevű monotipikus taxont. Aztán 2000-től áthelyezték egy másik mnonotipikus taxonba, az Aphrodroma Olson, 2000 nevűbe. 1985-ig a legtöbb rendszerező nem fogadta el, a kergueleni hojsza kivonását a viharmadarak közül. Egyesek szerint, viszont az sem biztos, hogy tényleg viharmadárféle-e. Mások a sirályhojszákkal (Fulmarus) állították rokonságba. 1998-ban végzett kutatás szerint a szerecsenhojszákat (Bulweria) vélték közeli rokonoknak.[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

A kergueleni hojsza előfordulási területe az Atlanti-óceánban levő Gough-szigeten, valamint az Indiai-óceán déli részein található Prince Edward-szigetekhez tartozó Marion-szigeten, a Crozet-szigeteken és a nevét adó Kerguelen-szigeteken van.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a kis termetű madár csak 36 centiméter hosszú. Tollazata szürkés.

Életmódja és szaporodása

[szerkesztés]

A költőkolóniáit éjszaka keresi fel; a nappalt a nyílt tengeren tölti – kivéve a költőmadarat. Fészke a nedves talajba vájt üreg mélyén van; az üreg nyílása mindig a szél iránya felé mutat. A fészekalj csak egy tojásból áll, melyen mindkét szülő váltakozva kotlik. A tojás a többi viharmadárféléhez képest eléggé kerek. A kotlás 49 napig tart. A kirepülés általában a kikelést követő 60. napon történik meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BirdLife International: 'Aphrodroma brevirostris'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Nunn, G & Stanley, S. (1998)" Body Size Effects and Rates of Cytochrome b Evolution in Tube-Nosed Seabirds" Molecular Biology and Evolution 15: 1360-1371

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kerguelen petrel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A tojása
  • Kerguelen Petrel Photos
  • Specimens of the Kerguelen Petrel in the collection of the Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa
  • Olson, S.L. 2000. "A new genus for the Kerguelen Petrel." Bulletin of the British Ornithologists' Club 120 p. 59-61
  • Lesson, R.P., 1830-1831: Traité d'ornithologie, ou, Tableau méthodique des ordres, sous-ordres, familles, tribus, genres, sous-genres et races d'oiseaux : ouvrage entièrement neuf, formant le catalogue le plus complet des espèces réunies dans les collections publiques de la France. F. G. Levrault, Paris. Vol. 1: pp. i-xxxii, 1-659. BHLreference page [original description: p. 611]