Kerceréce
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Bucephala clangula Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerceréce témájú médiaállományokat és Kerceréce témájú kategóriát. |
A kerceréce (Bucephala clangula) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Kanadán, az Amerikai Egyesült Államok északi részén, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részéig költ, de szigetszerűen megtalálható a szárazföld tavainál is. Rövidtávú vonuló.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres téli vendég. Hazai fészkelését először 2002-ben bizonyították, amikor Sajóörös határában figyeltek meg egy fiókáit vezető tojó kercerécét. [1]
Alfajai[szerkesztés]
- Bucephala clangula clangula – Eurázsia
- Bucephala clangula americana – Kanada, USA
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 42–50 centiméter, a szárnyfesztávolsága 65–80 centiméter, testtömege pedig 650–1200 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. A gácsér nászruhája fekete és fehér, a fejtető tollai üstökszerűen megnyúltak. Csőre mögött jellegzetes fehér folt található. A tojó világosabb színezetű.
 |
 |
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
Tápláléka főként állati eredetű, rovarokkal és azok lárváival, puhatestűekkel és rákokkal táplálkozik. Táplálékát, akár 8 méteres mélységben, kövek alatt keresgéli.
Szaporodás[szerkesztés]
Költésre lehetőleg vízközeli odvas fát választ. A fészekalj 6-11 tojásból áll, melyen 30 napig kotlik. A fiókák 60 nap múlva válnak önállókká.
 |
.jpg) |
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 - magyar neve
További információk[szerkesztés]
- Bucephala
- Madárfajok
- Magyarország madarai
- A Kárpát-medence madarai
- Albánia madarai
- Ausztria madarai
- Fehéroroszország madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Belgium madarai
- Bulgária madarai
- Horvátország madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Észtország madarai
- Finnország madarai
- Franciaország madarai
- Németország madarai
- Görögország madarai
- Olaszország madarai
- Kazahsztán madarai
- Lettország madarai
- Liechtenstein madarai
- Litvánia madarai
- Luxemburg madarai
- Észak-Macedónia madarai
- Montenegró madarai
- Mongólia madarai
- Moldova madarai
- Hollandia madarai
- Norvégia madarai
- Lengyelország madarai
- Románia madarai
- Oroszország madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Svájc madarai
- Kína madarai
- Japán madarai
- Észak-Korea madarai
- Dél-Korea madarai
- Kirgizisztán madarai
- Ukrajna madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Afganisztán madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Bermuda madarai
- Kanada madarai
- Feröer madarai
- Grúzia madarai
- Izland madarai
- India madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Írország madarai
- Mexikó madarai
- Mianmar madarai
- Nepál madarai
- Pakisztán madarai
- Saint-Pierre és Miquelon madarai
- Tajvan madarai
- Törökország madarai
- Az Amerikai Egyesült Államok madarai
- Üzbegisztán madarai