Keleti pókszöcske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti pókszöcske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Fürgeszöcskefélék (Tettigoniidae)
Nem: Poecilimon
Tudományos név
Poecilimon intermedius
Fieber, 1853
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti pókszöcske témájú kategóriát.

A keleti pókszöcske (Poecilimon intermedius) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A keleti pókszöcske testhossza 14-20 mm, ehhez járul még a 7-8,5 mm-es tojócső. Európában csak nőstényei fordulnak elő. Alapszíne világoszöld, finom, barna pontozással. A szemektől vékony fehér vonal indul hátrafelé a torpajzson át a potroh végéig. Egy másik vékony fehér csík a fejtetőtől a torpajzs közepén keresztül a potroh első szelvényeiig tart. A vonalak széle vöröses lehet. A torpajzs oldalsó lebenyének alsó szegélye szintén fehér. Szárnyai csökevényesek, ki sem látszanak a torpajzs alól. A tojócső a tövénél viszonylag egyenes, a végén felfelé ível, éle fűrészes.

Nem ciripel.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Közeli rokonaival (Brunner-pókszöcske, Fuss-pókszöcske, Schmidt-pókszöcske) lehet összetéveszteni.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos, Közép-Európától Közép-Ázsiáig. Elterjedési területének nyugati határa Csehországban, Kelet-Ausztriában és Magyarországon van, de erre állományai ritkák és szigetszerűek, Moldovától keletre válik gyakoribb fajjá. Magyarországon igen ritka, a Mecsekben (lehet hogy már kipusztult), a Mezőföldön és északkeleten a Sajó völgyében és Jósvafőn vannak populációi.

Életmódja[szerkesztés]

Félig száraz vagy közepesen nedves sztyepprétek, bokorerdők, erdőszélek, tisztások lakója. Röpképtelen és gyengén ugrik, zöld rejtőszíne védi a ragadozóktól. Növényevő.

Kifejlett példányaival júliustól szeptemberig lehet találkozni. Európában csak nőstényeit találták meg eddig és Ázsiában is nagyon ritkák a hímek. Szűznemzéssel szaporodik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]