Ugrás a tartalomhoz

Kelen Jolán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 10., 13:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Kelen Jolán
SzületettFried Jolán
1891. november 29.
Munkács
Elhunyt1979. december 28. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKelen József
Foglalkozásapedagógus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Kelen Jolán (Kelen Józsefné, született: Fried Jolán Blume, Munkács, 1891. november 29.Budapest, 1979. december 28.) tanár, Kelen József mérnök neje, Korvin Ottó sógornője.

Élete

Munkácson született Fried Lajos és Heller Paula lányaként, izraelita vallású.[1] 1910-ben belépett a Galilei Körbe, amelynek egy ideig titkára is volt, illetve előadásokat is tartott. Budapesten érettségizett, 1910-től kereskedelmi iskolában tanított 1918-ig, mikor letartóztatták mert részt vett a forradalmi szocialisták antimilitarista munkájában, és egyúttal tanári állásától is megfosztották. A Czóbel Ernő által alapított Városi Alkalmazottak Országos Szövetség (VAOSZ) tanító-szakosztályának egyik alapítója volt. A KMP-nek már a megalakulásakor tagja lett. 1917. július 30-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Klein Józseffel.[2] 1918 decemberében Pest megye tanfelügyelőjeként részt vett az iskolai reformbizottság munkájában. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság Gyermekszociális osztályát vezette, illetve tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A kommün bukása után 1919 őszén emigrált Bécsbe, 1922-ben Moszkvába ment, és főiskolai tanárként dolgozott. Belépett az SZK(b)P-be, később pedig a Tankönyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. 1926-tól 1931-ig Berlinben a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének tisztviselője volt. 1954-ben jött vissza Magyarországra, az MSZMP Párttörténeti intézetének munkatársaként dolgozott. Több történelmi tárgyú regényt is írt.

Fontosabb munkái

  • Töretlen úton. Korvin Ottó élete (Bp., 1955);
  • Galilei-per a XX. században (Bp., 1957).
  • A föld mégis mozog (Bp., 1957);
  • Tiétek a világ! (Bp., 1960);
  • A néptribun. Fejezetek Bokányi Dezső életéből (Barabás Gyulával, Bp., 1964).

Jegyzetek

Források

További információk

  • Komlós János: K. J.: Töretlen úton (Irod. Újság, 1955. 10. sz.);
  • Illés Béla: K. J.: Tiétek a világ! (Élet és Irod., 1960. 34. sz.);
  • Kabos Ernő: K. J.: A néptribun (Társ. Szle, 1965. m. sz.);
  • Búcsú K. J.-tól (Magy. Nemzet, 1979. dec. 29.);
  • Nekr. (Népszabadság, 1979. dec. 29.).