Ugrás a tartalomhoz

Kecskerágó (növénynemzetség)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskerágó
Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus) termések
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Kecskerágó-virágúak (Celastrales)
Család: Kecskerágófélék (Celastraceae)
Nemzetség: Euonymus
L. (1753)
Szinonimák
  • Kalonymus (Beck) Prokh.
  • Pragmotessara Pierre
  • Pragmotropa Pierre
  • Quadripterygium Tardieu
  • Sphaerodiscus Nakai[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kecskerágó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskerágó témájú médiaállományokat és Kecskerágó témájú kategóriát.

Euonymus alatus
Euonymus atropurpureus
Euonymus carnosus
Euonymus fortunei
Euonymus japonicus
Euonymus latifolius
Euonymus maackii
Euonymus obovatus
Euonymus planipes
Euonymus sachalinensis
Euonymus verrucosus

A kecskerágó (Euonymus) a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe és a kecskerágófélék (Celastraceae) családjába tartozó növénynemzetség.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A kecskerágó-fajok többsége Kelet-Ázsiában őshonos, sokuknak a nyugati határt a Himalája hegység képezi,[2] azonban néhány faj Európában, Ázsia többi részén, Ausztrálázsiában, Észak-Amerikában és Madagaszkáron is előfordul.

Megjelenésük

[szerkesztés]

E nemzetség fajai között lombhullató és örökzöld növények is vannak. A kecskerágók cserjék vagy kis fák. A zöldes, sárgás árnyalatú virágai alig észrevehetőek, és kis virágzatokban tömörülnek.[2] Az ellipszis alakú levelei átellenesek, általában 2-15 centiméter hosszúak és alig fogazott szélűek. Terméseik 4-5 részből álló, rózsaszín, sárga vagy vörös színű húsos termések. A magokat narancsszínű „hús” vesz körül. A terméssel és magokkal a gyümölcsevő madarak táplálkoznak; a magok sértetlenül átmennek a madarak emésztőrendszerén, és az ürülékkel távoznak az állatokból, így újabb területet foglalva el a kecskerágó-fajok számára.

Felhasználásuk

[szerkesztés]

Sok fajt használtak a gyógyászatban, habár egyesek mérgezőek lehetnek számunkra.[3]

Fogyasztásuk tilos, szerepelnek az OGYÉI tiltólistáján is.[4]

Néhány faj faanyagából, a hagyományos kézi fonáshoz kellő orsókat készítenek. Innen ered a növény angol neve is, spindle tree (spindle = „orsó”).[5]

A kertészek szívesen használják dísznövényként, főleg a lombhullató fajokat, mivel ősszel igen szépen mutatnak a leveleik. A mutatós termések is hozzájárulnak a kecskerágók dísznövényi mivoltához.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nemzetségbe az alábbi 144 faj tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Genus: Euonymus L.. Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture, 2007. október 5. [2009. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
  2. a b Botanica: The Illustrated A-Z of over 10000 garden plants and how to cultivate them, p 358. Könemann, 2004. ISBN 3-8331-1253-0
  3. Plants for a Future: Euonymus europaeus
  4. Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
  5. Sunset Western Garden Book, 1995:606–607

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Euonymus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.