Kauser József
| Kauser József | |
 | |
| Született | Kauser József Lipót[1] 1848. május 7. Pest |
| Elhunyt | 1919. július 25. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kauser József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kauser József, olykor Kauser L. József (Pest, 1848. május 7. – Budapest, 1919. július 25.) magyar építész, a századforduló jelentős historizáló alkotója, Kauser Gyula építész fivére.
Életpályája
[szerkesztés]A család az 1700-as évek elején Elzászból vándorolt Magyarországra.[3] Apja, Kauser János pesti kőfaragómester volt. Tanulmányait a Királyi József Műegyetemen kezdte, később 1868-ban a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule intézményben folytatta. Végül Párizsba utazott, ahol az École des Beaux Arts-on (ahol már 1819-től tanítottak építészetet) tanult. A porosz–francia háború miatt megszakította tanulmányait. Bécsbe ment Weber Antal javaslatára, ahol Theophil Hansennél a Tőzsde építésén dolgozott ideiglenesen. 1873-ban visszatért Párizsba, hogy befejezze tanulmányait. Párizsban a Palais de Justice (Igazságügyi Palota) hátsó szárnyának építésén végezte gyakorlatát. A párizsi magyar egyesület titkára volt. Neve kezdetben több tervpályázaton tűnt fel. Az 1878. évi párizsi világkiállítás magyar osztályának berendezésén, valamint az 1885. évi magyar országos kiállítás tervezésénél is közreműködött. Elismerésül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét[4] és a francia akadémia tiszti jelvényét, utóbb pedig a Vaskorona-rendet kapta. Stílusa a historizmushoz sorolható.
Ismert épületeinek listája
[szerkesztés]Kauser a Magyar életrajzi lexikon szerint több mint ötven köz- és magánépületet tervezett. A következők ismertek:
- 1883: Stefánia gyermekkórház, ma: Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest, Bókay János u. 53-54., 1083
- 1883: Röser-bazár, Budapest, Károly körút 22., 1052
- 1883: Andrássy-udvar, Budapest, Andrássy út 87–89. (Kodály körönd)
- 1884: Vasutasház, a Magyar Királyi Államvasutak palotája, Budapest, Andrássy út 83–85. (Kodály körönd)
- 1884: Grundt-ház, Budapest, Rákóczi út 26., 1072
- 1885–1886: a Zugligeti Lóvasút végállomása, ma: Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, Budapest, Zugligeti út 64, 1121
- 1887–1888: Dollinger-ház, Budapest, Rákóczi út 52., 1088
- 1887–1888: Budapesti református főgimnázium (ma: Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium), Budapest, Lónyai u. 4-8., 1093
- 1888–1891: a Jézus szent szívéről elnevezett József utcai templom, Budapest, Mária u. 25, 1085
- 1890: Jezsuita rendház, Budapest, Horánszky u. 18-20., 1085
- 1891: Becker-ház, Budapest, Kossuth Lajos u. 11.[5]
- 1891–1892: Sancta Mária-leányiskola, ma: Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, Budapest, Molnár utca 4-6. 1056
- 1891–1906: Szent István-bazilika, Budapest, Szent István tér 1, 1051 – Ybl Miklós halála után bízták Kauserre az épület befejezését
- 1892: Iskolaépület, ma: Szilády Áron Református Gimnázium, Kiskunhalas, Kossuth u. 14, 6400[6]
- 1893–1895: Fővárosi Iparrajziskola épülete, Budapest, Török Pál u. 1., 1093
- 1894: a Szent László közkórház, Budapest, Gyáli út 5-7, 1097
- 1894: a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete, Budapest, Honvéd u. 10., 1054
- 1894–1896: Kauser-palota, Budapest, Erzsébet körút 19., 1073[7]
- 1895: a Nemzeti Színház tornyos kiszolgáló épülete, Budapest, Csokonai utca 3., 1088
- 1898: az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete, Budapest, Rákóczi út 54., 1074
- 1898: az új Szent János Kórház részlege, Budapest, Diós árok utca, 1125
- 1898. Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, 1082 Budapest, Üllői út 78/A[8] – az épület ma már nem áll, az 1960-as években, majd másodszor a közelmúltban új épület került a helyére
- 1900: Hitelszövetkezet Országos Központja, Budapest, Baross u. 13. 1082
- 1907–1909: a Stomatológiai Klinika, ma: Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest, Mária u. 52, 1085[9]
- 1909–1910: iskolaépület (ma: Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény), Budapest, Váci út 57-61., 1134[10]
- 1886: a Ludoviceum, ma: Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia szárnyépülete, Budapest, Ludovika tér 2., 1083
- ?: az ungvári főgimnázium;
- ?: szabadság-hegyi Széchenyi- és Eötvös-szobor architektúrája
- ?: a Feszty-féle körkép első rotundája a Városligetben – 120 m hosszú, 15 m magas és 38 m átmérőjű ablak nélküli létesítmény volt, amelyet később elbontottak
Képtár
[szerkesztés]-
Jézus szíve templom -
Jézus szíve templom (részlet) -
Jézus szíve templom (részlet) -
Jézus szíve templom (részlet) -
Stefánia gyermekkórház -
Iparrajziskola -
Stomatologiai Klinika -
Stomatologiai Klinika (részlet) -
Kauser-palota -
Az Athenaeum Nyomda épülete -
Szent István bazilika -
Andrássy-udvar -
Andrássy-udvar (részlet) -
Vasutasház -
Vasutasház (részlet) -
Szilády Áron Református Gimnázium és Kollégium, Kiskunhalas -
Sancta Mária-leányiskola (részlet) -
Sancta Mária-leányiskola (részlet) -
Iskolaépület, Váci út
.jpg)
_(13229539433).jpg)
_(13229531853).jpg)
_(13229379475).jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gottdank Tibor: Dinasztiák: Kauserek – mesélnek a kövek (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211031_hol_sirjaik_domborulnak_epiteszek_a_nemzeti_sirkertben
- ↑ KAUSER JÓZSEF építész 100 éve hunyt el | Budapesti Városvédő Egyesület (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Hermann Baum: Bürger-Familien in Buda-Pest und Miskolc
- ↑ https://24.hu/kultura/2017/11/01/tiz-budapesti-szellemhaz-amit-bun-lenne-nem-megmenteni/
- ↑ https://szilady.net/gimnaziumrol/tortenetunk
- ↑ http://budapest100.hu/house/erzsebet-korut-19/
- ↑ https://semmelweis.hu/hirek/2011/08/15/szaz-eve-fejeztek-be-klinikai-tombok-kialakitasat/
- ↑ http://semmelweis.hu/hirek/2011/08/15/szaz-eve-fejeztek-be-klinikai-tombok-kialakitasat/
- ↑ https://www.budapest13.hu/wp-content/uploads/2014/01/budapest_xiii_kerulet_vedett_epiteszeti_ertekei_kiadvany2.pdf
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Bokor József (szerk.). Kauser, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- http://pestbuda.hu/cikk/20190724_flier_gergely_szaz_eve_hunyt_el_kauser_jozsef
- Ludmann Mihály: Kauser József emlékezete. Magyar Szemle, 2019. 9-10. szám, 94–100. o. Archiválva 2020. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://yblegyesulet.hu/kauser-jozsef/
- https://varosvedo.hu/2019/04/30/kauser-jozsef-epitesz-100-eve-hunyt-el/
- https://24.hu/kultura/2017/10/22/ismeretlen-budapest-a-blaha-lujza-ter-fole-emelkedo-rejtelyes-torony-tortenete/
- https://24.hu/kultura/2019/06/23/pallasz-athene-rakoczi-ut-szobor-athenaeum-nyomda-ismeretlen-budapest/
- http://pestbuda.hu/cikk/20200729_megujult_a_homlokzata_a_hat_eve_leegett_kodaly_korondi_palotanak
- http://pestbuda.hu/cikk/20200331_filepko_dominik_elhivatott_orvosoknak_es_epiteszeknek_koszonhetjuk_a_pesti_orvosi_egyetem_korhazait
- Fábián Gábor: Nagy magyar építőművészek, Budapest, 1936
- Kauser József In: Élet és Tudomány, 1955. 29. sz.
- Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 98-100. o.
