Caspar von Zumbusch
| Caspar von Zumbusch | |
_sculptor.jpg) | |
| Kaspar von Zumbusch arcképe 1900 körül | |
| Született | Caspar Clemens Eduard Zumbusch 1830. november 23.[1][2][3][4][5] Herzebrock |
| Elhunyt | 1915. szeptember 27. (84 évesen)[1][2][3][6][5] Rimsting[7] |
| Állampolgársága | porosz |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1901. április 13. – ) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Caspar von Zumbusch témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Caspar von Zumbusch (helyenként Kaspar von Zumbuschként említik) (Herzebrock, 1830. november 23. – Rimsting bei Prien, 1915. szeptember 27.) német szobrászművész, tanár, a német akadémikus emlékműszobrászat jeles képviselője.
Életpályája
[szerkesztés]Észak-Rajna-Vesztfália tartományban született. 18 éves korában nem vették fel a müncheni művészeti akadémiára, ezért azután a müncheni műegyetemen tanult szobrászatot Johann von Halbignál. 1857-58-ban Rómában járt tanulmányúton, ahol az antik művészettel ismerkedett. Münchenbe visszatérve elkészítette Richard Wagner emlékművét és a Wagner operák számos alakját is szoborba öntötte. Szobrot állított Rumford grófnak, Freisingi Ottó történetírónak és püspöknek, legsikeresebb müncheni alkotása II. Miksa bajor király emlékműve, amelyet bronzból készített 1866–1872 között.
1873-ban meghívták a bécsi akadémiára tanítani. Az emlékműszobrászat mestertanára lett. Bécsben is számos köztéri emlékművet alkotott, 1880-ban a Beethoven-emlékművet, 1887-ben a monumentális Mária Terézia emlékművet, melynek megvalósítása 15 éven keresztül tartott. A szobor építészeti kivitelezője Carl Hasenauer (1833-1894). A szobor ünnepélyes leleplezésére 1888. május 13-án került sor. Kaspar von Zumbusch lett az ünnepelt szobrász, I. Ferenc József császár a Ferenc József-rend keresztjével tüntette ki.
Mária Terézia szobrát 24 darab, részben szabadon, részben reliefben mintázott portré veszi körül, az államférfiak portréi közt szerepel Grassalkovich Antal gróf magyar államférfi, a tudósok közt pedig Pray György (1723-1801) magyar történetíró. A Mária-Terézia szobor ma is Közép-Európa legmonumentálisabb köztéri emlékműve. Méretei, anyagai is lenyűgözőek: az emlékmű 632 m²-en terül el, 19,36 méter magas. Legfelül az uralkodónő ülő szobra 6 méter magas (jóval meghaladja a háromszoros életnagyságot). Az alap mathauseni gránitból, a talapzat cseh barna szarufényes gránitból, az oszlopok dél-tiroli kígyókőből készültek. A szobrokat bronzba öntötték, amelyeknek az összsúlya 44 tonna.[9] Zumbusch utolsó nevezetes bécsi szobra Albert herceg lovas szobra, amely a bécsi Albertina múzeum előtt áll. A síremlékek készítésének is jeles mestere volt.
71 éves korában, 1901-ben bajor földre vonult vissza, 85 éves korában ott érte a halál.
Ismertebb tanítványai
[szerkesztés]- Számos tanítványt nevelt, köztük a magyar Horvay Jánost, Róna Józsefet és Strobl Alajost.
- A leghíresebb tanítványa Alfonso Canciani (1863–1955) volt.
- Zumbusch egyik gyermeke, Ludwig von Zumbusch (1861–1927) is szobrász lett.
Galéria
[szerkesztés]-
Freisingi Otto emlékműve a freisingeri dómnál -
Freisingi Ottó szobra a dóm nélkül -
II. Miksa bajor király monumentális emlékműve Münchenben -
Beethoven emlékmű, Bécs -
A Beethoven emlékmű egyik mellékalakja, a győzelem istennője, Viktória puttókkal -
A Mária-Terézia emlékmű fényképe 2017-ból, Bécs -
A Mária-Terézia emlékmű fényképe 2006-ból, Bécs -
Albert herceg bronz lovas szobra a bécsi Albertina előtt
.JPG)
Források
[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Kaspar von Zumbusch (holland nyelven)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ berlini Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/kaspar-ritter-von-zumbusch
- ↑ Bikfalvi Géza összeállítása. i.m.
- Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968. pp. 787.
