Karórépa
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Brassica napus subsp. rapifera L. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 |
A karórépa (Brassica napus subsp. rapifera Metzg., Syn.: Brassica napus subsp. napobrassica Mill.) a tarlórépa (Brassica rapa subsp. rapa) és a vadkáposzta (Brassica oleracea) spontán kereszteződésével jött létre. Tekintve, hogy a repce (Brassica napus) ősi formája is e két faj (pontosabban a Brassica rapa és a vadkáposzta (Brassica oleracea)) kereszteződéséből származik, ezért botanikai szempontból ennek egyik alfaja.[1] Bár nagyon hasonlít rá, több jellemzőjében is különbözik a tarlórépától (Brassica rapa subsp. rapa). Kulináris szempontból egy tipikus téli zöldség.
Leírás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A karórépa megközelítőleg gömb alakú, alsó részén zöldes-sárgás, felül pirosas-lilás héjú, fehér vagy sárga húsú, édes-kesernyés, a retekre és a karalábéra emlékeztető ízű gyökérgumó.
Szinonimák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Őrségben csutri, csutrirépa néven ismert.[2] Magyarországon étkezési célú termesztése a 20. században visszaszorult, legfeljebb takarmányozásra vetették. Modernkori Magyarországi újrafelfedezése az angolszász rutabaga névvel gyűrűzött be hozzánk.[3]
Származás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Eurázsia északi tájain ősidők óta tenyésző tápláléknövény Skandináviából került Európa délebbre fekvő területeire. Erre utal angliai (swede, rutabaga (rotabagge – gyökérgumó)) és észak-német (Schwedische Rübe – svéd répa) elnevezése is.
A kromoszómaszáma 2n = 38, ami alapján a botanikusok arra következtetnek, hogy a tarlórépa (2n = 20) és a vadkáposzta (2n = 18) kereszteződésével jött létre.[1][3][4]
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A burgonya elterjedése előtt fontos tápláléknövény volt, de később inkább a disznókat etették vele és csak éhínségek idején került gyakrabban asztalra. A korabeli magyar szakácskönyvek még csak „répa”-ként említik,[5] de Czifray-nál már karórépaként szerepel.[6]
Tápanyagtartalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A karórépa szőlőcukrot, fehérjét, zsírt, kénes illóolajokat, ásványi anyagokat, karotint, A-provitamint és B1, B2, C-vitamint, továbbá nikotinsavat tartalmaz. A magas víztartalma miatt igen kalóriaszegény.[3][7]
Felhasználás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Felhasználható nyersen, savanyítva, főzve püréként, ragukban, más gyökérzöldségekhez hasonló módon.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Directorate, Government of Canada,Canadian Food Inspection Agency,Plant Health and Biosecurity. "The Biology of Brassica napus L. (Canola/Rapeseed)". www.inspection.gc.ca (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. március 16.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Grosz Tamás: Csutri répa (Herbáció, 2019/4, pp. 52-55)
- 1 2 3 "Zöldségtermesztők kézikönyve|Digitális Tankönyvtár". www.tankonyvtar.hu. Hozzáférés: 2018. március 16.
- ↑ Directorate, Government of Canada,Canadian Food Inspection Agency,Plant Health and Biosecurity. "The Biology of Brassica rapa L." www.inspection.gc.ca (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. március 16.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Szakács mesterségnek könyvecskéje : a csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve és a Tótfalusi Kis Miklós által kiadott kolozsvári szakácskönyv. Király, Erzsébet–Kovács, Sándor Iván. 1981. ISBN 9632715500
- ↑ Czifray, István: Czifrey István, szakács mester, magyar nemzeti szakácskönyve : magyar gazda aszszonyok szükségeihez alkalmaztatva. Vasváry, Gyula. 6. megbővített kiad. 1985. ISBN 9632920007
- ↑ Gesundheit. "Ismeri a karórépát? Csupa vitamin! - Natúrsziget". Natúrsziget. 2018. március 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 16.
