Karórépa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Karórépa
Rutabaga, variety nadmorska.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Brassica
Fajcsoport: Brassica rapa
Faj: Brassica napus subsp. rapifera
Tudományos név
Brassica napus subsp. rapifera
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karórépa témájú médiaállományokat és Karórépa témájú kategóriát.

A karórépa (Brassica napus subsp. rapifera Metzg., Syn.: Brassica napus subsp. napobrassica Mill.) a tarlórépa (Brassica rapa subsp. rapa) és a vadkáposzta (Brassica oleracea) spontán kereszteződésével jött létre. Tekintve, hogy a repce (Brassica napus) ösi formája is e két faj (pontosabban a mezei mustár (Brassica rapa) és a vadkáposzta (Brassica oleracea) kereszteződéséből származik, ezért botanikai szempontból ennek egyik alfaja.[1] Bár nagyon hasonlít rá, több jellemzőjében is különbözik a tarlórépától (Brassica rapa subsp. rapa). Kulináris szempontból egy tipikus téli zöldség.

Leírás[szerkesztés]

Karórépa

A karórépa megközelítőleg gömb alakú, alsó részén zöldes-sárgás, felül pirosas-lilás héjú, fehér vagy sárga húsú, édes-kesernyés, a retekre és a karalábéra emlékeztető ízű gyökérgumó. 

Szinonimák[szerkesztés]

Minthogy Magyarországon étkezési célú termesztése a 20. században szinte teljesen visszaszorult és legfeljebb takarmányozásra vetették, modern-kori újra-felfedezése az angolszász rutabaga névvel gyűrűzött be hozzánk.[2]

Származás[szerkesztés]

Az Eurázsia északi tájain ősidők óta tenyésző tápláléknövény Skandináviából került Európa délebbre fekvő területeire. Erre utal angliai- (swede, rutabaga (rotabagge - gyökérgumó)) és észak-német (Schwedische Rübe - svéd répa) elnevezése is. 

A kromoszómaszáma 2n = 38, ami alapján a botanikusok arra következtetnek, hogy a tarlórépa (2n = 20) és a vadkáposzta (2n = 18) kereszteződésével jött létre.[1][2][3]

Történelem[szerkesztés]

A burgonya elterjedése előtt fontos tápláléknövény volt, de később inkább a disznókat etették vele és csak éhínségek idején került gyakrabban asztalra. A korabeli magyar szakácskönyvek még csak "répa"-ként említik[4], de Czifray-nál már karórépaként szerepel[5].

Tápanyagtartalom[szerkesztés]

A karórépa szőlőcukrot, fehérjét, zsírt, kénes illóolajokat, ásványi anyagokat, karotint, A-provitamint és B1, B2, C-vitamint, továbbá nikotinsavat tartalmaz. A magas víztartalma miatt igen kalóriaszegény.[2][6] 

Felhasználás[szerkesztés]

Félbevágott karórépa

Felhasználható nyersen, savanyítva, főzve püréként, ragukban, más gyökérzöldségekhez hasonló módon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Directorate, Government of Canada,Canadian Food Inspection Agency,Plant Health and Biosecurity: The Biology of Brassica napus L. (Canola/Rapeseed) (angol nyelven). www.inspection.gc.ca. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  2. a b c Zöldségtermesztők kézikönyve|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  3. Directorate, Government of Canada,Canadian Food Inspection Agency,Plant Health and Biosecurity: The Biology of Brassica rapa L. (angol nyelven). www.inspection.gc.ca. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  4. Szakács mesterségnek könyvecskéje : a csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve és a Tótfalusi Kis Miklós által kiadott kolozsvári szakácskönyv. Király, Erzsébet–Kovács, Sándor Iván. 1981. ISBN 9632715500  
  5. Czifray, István: Czifrey István, szakács mester, magyar nemzeti szakácskönyve : magyar gazda aszszonyok szükségeihez alkamaztatva. Vasváry, Gyula. 6. megbővített kiad. 1985. ISBN 9632920007  
  6. Gesundheit. „Ismeri a karórépát? Csupa vitamin! - Natúrsziget”, Natúrsziget (Hozzáférés ideje: 2018. március 16.) (hu-hu nyelvű) 

Források[szerkesztés]