Kanszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kanszk (Канск)
Площадь Коростелева в Канске.jpg
Kanszk címere
Kanszk címere
Kanszk zászlaja
Kanszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám 663600–663619
Körzethívószám 39161
Népesség
Teljes népesség89 508 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kanszk (Oroszország)
Kanszk
Kanszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 12′, k. h. 95° 42′Koordináták: é. sz. 56° 12′, k. h. 95° 42′
Kanszk (Krasznojarszki határterület)
Kanszk
Kanszk
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Kanszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanszk témájú médiaállományokat.

Kanszk (oroszul: Канск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Kanszki járás székhelye.

Népessége: 94 226 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Krasznojarszki határterület déli részén, Krasznojarszktól 247 km-re (vagy 203 km-re) keletre, a Kan (a Jenyiszej mellékfolyója) két partján helyezkedik el. A transzszibériai vasútvonal Krasznojarszk–Tajset közötti szakaszának egyik állomása (Kanszk-Jenyiszejszkij). A városon vezet át a „Szibéria” nevű R255-ös főút (oroszul: P255-RUS.svg).

Neve a folyó nevéből származik. A város eredetileg a bal parton épült, a túlsó partra csak az 1930-as évektől kezdett terjeszkedni. A terület az erdős sztyepp övezetben fekszik, a Kanszk-acsinszki-szénmedence keleti részén.

Története[szerkesztés]

A mai Kanszktól 43 km-re 1628-ban kisebb orosz faerődítményt létesítettek, amely a helyi kamassz lakosságtól az adó (jaszak) behajtását biztosította. Az erődítményt 1640-ben átköltöztették a mai város helyére, de a burjátok csakhamar felégették, és ugyanez történt az 1677-ben emelt újabb faerőddel. Az első orosz telepesek 1717-ben érkeztek a területre. A település a 18. század közepén kiépített nagy szibériai postaút egyik állomása lett. 1822-ben kapott városi rangot. A 19. század végén néhány kisebb, félig még kézműves üzeme (bőrkikészítés, szappanfőzés) és egy kereskedő által létesített áramfejlesztője működött. Nyolc kő- vagy téglaépülete volt, köztük a Szpasszkij-székesegyház (1814). Lakossága földműveléssel, állattartással és nyaranta aranymosással foglalkozott.

20. század[szerkesztés]

1896-ban elkészült a vasútállomás épülete, begördült az első vonat, befejeződött a Kan folyó vasúti hídjának építése. 1898-ban a teljes Krasznojarszk–(Kanszk)–Irkutszk vonalon megindult a vasúti közlekedés, ezzel a vidék mezőgazdasági termékeinek (főként gabona-) kereskedelme előtt kelet felé is megnyílt az út. 1931-ben üzembe helyezték a városi villamoserőművet. 1936 tavaszán átadták a folyó közúti hídját, és a bal partra épült város lassan terjeszkedni kezdett a túlsó part felé.[3]

Az 1930-as évek „tisztogatási” hulláma Kanszkot sem kerülte el: 1937 nyarán leégett a város legnagyobb, alig három éves iparvállalata, a malomipari kombinát. A megtorló intézkedésekben a kombinát 14 dolgozóját kivégezték „a fasiszta banditák szándékos gyújtogatása” vádjával, amit a helyi pártvezetőkkel való leszámolás követett. 1938. február 5-én a Gulag rendszer keretében létrehozták a krasznojarszki munkatábort, melyet először Kanszkban helyeztek el. A kb. 10 ezer főből álló KraszLag foglyait a körzet különböző munkáin és helyszínein, többek között a kanszki hidrolízisüzem építésén dolgoztatták.[4]

Közben a város és népessége tovább növekedett, kisebb bölcsödék, óvodák épültek, elkezdődött a vízhálózat kiépítése, új kenyérgyárat avattak. A világháború idején ide evakuált textilgyárak gépeivel 1945 őszén termelni kezdett a textilipari kombinát első két részlege. Üzembe helyezték a nagy hidrolízisüzemet. Később mindkét nagyvállalat dolgozóinak külön-külön lakótelep épült. Az 1960-as évekre Kanszk a szibériai könnyűipar egyik központja lett. Textilipara (pamutfonó- és szövő kombinát, kötöttárugyár), bőripara, élelmiszeripara (malomipar, húsipar, szeszipar) mellett számos fafeldolgozó vállalata működött, a fahulladékot a nagy biokémiai gyár hasznosította. 1960 nyarán Kanszk történetének talán legnagyobb árvizét élte át, a város területének kétharmada került víz alá.[5]

21. század[szerkesztés]

Az egyik lakónegyed (Kan-Perevoz)

A Szovjetunió felbomlása és a gazdasági válság hatására a korábbi nagy iparvállalatok felbomlottak vagy teljesen megszűntek. A 21. század első két évtizedében a gazdaság vezető ágazata a kereskedelem mellett a fafeldolgozás, melyet kis- és középvállalkozások végeznek, és a vasúti szállítás. Üzemel az egykor nagyhírű könnyűfémszerkezetek gyára, valamint az 1958-ban alapított, vasbeton szerkezeteket előállító kombinát.

Legnagyobb iparvállalata, a textilkombinát már fennállásának 50. évfordulóján, 1995-ben válságos helyzetben volt, a 2000-es évek elején megszűnt.[6] A második világháború idején épült nagy biokémiai gyár 2006-ban csődbe jutott, majd felszámolták.[7]

Kultúra[szerkesztés]

A mozi épülete
Műemlék épület (1909)

Kanszkban 1907-ben zene- és színművészetet kedvelők társasága alakult, 1920 óta van a városnak színháza, illetve állandó társulata.[8] A színház épületét 1934-ben nyitották meg, de később megsemmisült (leégett?). Az épület nélkül maradt színházat a Szpasszkij-templom épületébe költöztették, ahol 1964–1974 között működött, végül a városi kultúrházban kapott helyet.[9]

Helytörténeti múzeumát 1912-ben alapította a helyi tanoda inspektora. Az intézmény 1974-től (a színház helyén) 2000-ig a Szpasszkij-templom épületében működött. 2001-ben költözött mai épületébe, melyet a helyi nyomda tulajdonosa építtetett a 20. század elején. Ebben kezdte meg vetítéseit 1911-ben az első helyi kinematográf.[10]

A templomot később visszaadták az egyháznak, felújították, 2004-ben kicserélték a kupolákat és a környéket is rendbehozták.

Hagyományossá vált kulturális rendezvény a nemzetközi videofesztivál. Rendezésének ötlete nyilván a szójátékból született, hiszen orosz elnevezése a világhírű Cannes-i fesztivállal egybeesik (Каннский фестиваль – Канский фестиваль), 2002 óta mégis rendszeresen megtartják.[11]

Rendkívüli események[szerkesztés]

A Kanszkban történt rendkívüli események közül méreteivel kiemelkedik a 2017. május 24-én kitört tűzvész, melyben több mint 70 lakóház – többségük nyilván faház – leégett. A tűz egy fűrésztelepről terjedt át a közeli lakónegyedre.[12] 2018-ban a főtéren a város egyik legrégebbi téglaépülete kapott lángra és félig kiégett; egy üzlethelyiségben is tűz volt.[13][14] 2019. januárban egy egyemeletes, fából épült lakóház égett le.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  3. Letopisz goroda Kanszka – 19. század (Hozzáférés: 2019-01-22)
  4. Letopisz goroda Kanszka – 1930-as évek (Hozzáférés: 2019-01-22)
  5. Letopisz goroda Kanszka – 1960-as évek (Hozzáférés: 2019-01-22)
  6. Kанский хлопчатобумажный комбинат (2014-01-23. Hozzáférés: 2019-01-22)
  7. ТЭЦ в Канске… (Kommersant.ru, 2016-05-17. Hozzáférés: 2019-01-22)
  8. Канский драматический театр ENC
  9. 1313. Канск (Hozzáférés: 2019-01-22)
  10. Канский краеведческий музей (Hozzáférés: 2019-01-22)
  11. Международный Канский видеофестиваль (2017-08-30, hozzáférés: 2019-01-23)
  12. Argumenti.ru (2017-06-22. Hozzáférés: 2019-01-22)
  13. [1] (Zapad24.ru, 2018-03-06. Hozzáférés: 2019-01-22)
  14. Kanszkije Vedomosztyi (2018-06-16. Hozzáférés: 2019-01-22)
  15. [2] (Zapad24.ru, 2019-01-21. Hozzáférés: 2019-01-23)

Források[szerkesztés]