Kanszk-acsinszki-szénmedence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A berjozovói külfejtés Nazarovo mellett (2006)
Kanszk-acsinszki-szénmedence (Krasznojarszki határterület)
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén

A Kanszk-acsinszki-szénmedence (oroszul Канско-Ачинский угольный бассейн [Kanszko-Acsinszkij ugolnij basszejn]) nagy barnakőszén-előfordulásairól ismert szénmedence Oroszországban, Közép-Szibéria déli részén. A medencében kitermelt energetikai szenet nagy részt a körzet hőerőműveiben hasznosítják.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Krasznojarszki határterület déli részén, valamint kisebb részben a Kemerovói és az Irkutszki területen helyezkedik el. Kiterjedése kb. 65 000 km². A transzszibériai vasútvonal mindkét oldalán, nyugat-keleti irányban több mint 700 km hosszan húzódik, szélessége 50–300 km. Területét a Jenyiszej-hegyvonulat és a Keleti-Szaján előhegyei nagyjából két azonos nagyságú részre osztják. A medencét a keleti felén (Kanszk) és a nyugati felén (Acsinszk) fekvő egy-egy nagyobb városról nevezték el.

Jellemzői, hasznosítása[szerkesztés]

Különlegessége és kiemelkedő gazdasági jelentősége, hogy a készletek nagy része alkalmas külszíni fejtésre. A medence teljes szénvagyonát 638 milliárd tonnára becsülik,[1] a külszíni fejtéssel kitermelhető készlet ennél természetesen jóval kisebb.

A körzetben kb. harminc szénlelőhely ismeretes. A termelésbe vont legnagyobb lelőhely nyugaton a nazarovói és a berjozovói külszíni bánya, keleten az Irsa-borogyinói külfejtés – először itt kezdték el (1949-ben) az ipari méretű külszíni termelést. 2003-ban a medencében összesen 37,9 millió tonna szenet termeltek, ami az ország termelésének 13,7 %-a volt

A barnaszenet alacsony kalóriaértéke miatt többnyire energetikai célra (tüzelőanyagként) használják, az itt bányászott szenet főként Közép-Szibéria hőerőműiben hasznosítják (távolra szállítása nem kifizetődő). Az 1960-as évekre a medence szénvagyonára épülő nagyszabású terület- és iparfejlesztési tervet dolgoztak ki (rövidítése: KATEK), ennek keretében több nagy hőerőmű és ipari üzem létesítését határozták el, illetve kezdték meg. A napjainkban is üzemelők közül legnagyobb a nazarovói és a terv részeként alapított város, Saripovo mellett épült berjozovói hőerőmű.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kanszko-Acsinszkij ugolnij basszejn – Greenologia.ru (Hozzáférés: 2019-01-20)

Források[szerkesztés]