Kamičak (Ključ)
| Kamičak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 902 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 144,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,23 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′ 50″, k. h. 16° 46′ 20″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 50″, k. h. 16° 46′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kamičak bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 73, közúton 101 km-re keletre, Ključtól légvonalban 14, közúton 19 km-re északra, a Ključról Sanski Mostra menő főút és a Szana-folyó völgye között fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 0 | 0 |
| Bosnyák | 1002 | 896 |
| Horvát | 2 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 6 |
| Összesen | 1005 | 902 |
Története[szerkesztés]
A határában található „Gradina” lelőhely leleteinek tanúsága szerint Kamičak már az őskorban is lakott volt és a vučedoli kultúra erődített települése állt itt.[4] A vučedoli kultúra indoeurópai régészeti kultúra volt i. e. 3000–2200 között (a rézkorszakban), de vannak kutatók, akik inkább a korai bronzkorszakhoz sorolják. Központja a Szerémségben és a Dráva–Száva közének keleti felén, a Duna jobb partján volt, de kiterjedt a Nyugat-Balkánra is. Névadó települése, Vučedol 6 km-re fekszik a horvátországi Vukovár központjától.
Kamicsák váráról nagyon kevés középkori forrás található, és azok is a késő középkorból valók. Husref Redžić professzor „Középkori várak Bosznia-Hercegovinában” című könyvében ad egy rövid leírást Kamicsák középkori váráról. Redžić professzor kutatásai, valamint a vár alaprajza, a kőfeldolgozás, a falazás módja és a habarcs típusa alapján megállapítható, hogy Kamicsák a középkorban épített erőd volt. A vár a Jajcai bánság védelmi rendszeréhez tartozott, amely Bosznia török kézre kerülése után jött létre. A védelmi rendszer helyzetével és beosztásával, különösen az erődítmény sajátosságaival biztosította lakóinak védelmét az oszmánok nyugat felé történő behatolásával szemben. A még keresztény kézen levő várat utoljára 1495-ben, a török uralom alá kerülése előtt említik. Ezután 1694-ben bukkan fel újra a korabeli forrásokban, mint a Ključi kapitánysághoz tartozó török erődöt. A kapitányság a Klisszai szandzsák két kerületét foglalta magában, nevezetesen Ključot és Jezerót, az azonos nevű Kamičak és Jezero várakkal, és a Kamengradi, Džisri-Sanskai, Petrovaci és Jajcai kapitányságokkal volt határos. Kamicsák középkori váráról ezután csak a 18. századtól van forrás, amikor helyőrsége volt, Még 1824-ig találunk róla írásos adatokat, de még 1833 előtt elhagyták.[5]
A falu már a középkorban is lakott volt, mely korszakból temetőjének maradványa is megtalálható, benne több középkori sírkővel.[4] Ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
Kamičak 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 52 házat és 313 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 74 házat és 428 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 71 házat és 376 lakost számláltak itt.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. 2013-ban 902 lakosának 99%-a muszlim volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gradina – őskori erődített település maradványai. A maradványok egy földnyelv végében, egy ovális platón találhatók, melynek hosszúsága mintegy 45 méter. A platót három oldalról meredek hegyoldalak védik, míg a nyugati oldalon a hegy felé egy természetes mélyedéssel volt védve, amelyet mesterségesen is tovább lehetett mélyíteni. A kultúrréteg a humuszos talajrész kivételével hiányzott. Korát a szakemberek a késő neolítikum időszakára, a vučedoli kultúra idejére tették.[4]
- Kamicsák középkori és török kori várának tekintélyes romjai a Szana bal partján. A vár alaprajza alapvetően szabálytalan négyszög volt, melynek oldalai mintegy 20 méter hosszúságúak voltak, de egyik oldala olyan rövid volt, hogy a vár csaknem háromszög alaprajzot képez. A vár külső (részben megsemmisült) védőfalait a nyugati sarokban 15 méter magas torony erősítette. A délnyugati falak mintegy 12 méteres magasságban állnak. A Szana felőli oldalon egy 15x20 méteres terjedelmű várudvar volt kialakítva. A vár a településen egy enyhe magaslaton található, viszonylag sík területtel körülvéve, a Szana folyó bal partján. Ma a vár nagy részét benőtte a sűrű növényzet, és a várba való bejutás is nagyon nehézkes. A vár egy szelíd dombon található, viszonylag sík területtel körülvéve. A vár közvetlen közelében lakóépületek, termőföldek találhatók. A település utolsó lakóépületétől a vár mindössze 20 méterre található. Kamicsák középkori vára északkelet-délnyugati irányban húzódik. A vár bejárata a délkeleti falon található. A vár fő épülete a délnyugati oldalon egy hatalmas torony volt, a délkeleti oldalon pedig egy istálló volt. A torony a vár hosszúkás, szabálytalan formájához képest kiemelkedik. Kör alaprajzú, a falak vastagsága az alsó részén kb. 2,5-3,2 m, ami a teteje felé szűkül. A torony falai kb. 8,0 m magasságig, a bekerítés falai kb 7 méter magasságig állnak. A torony és az istálló falai zúzott kőből épültek, kötőanyagként mészhabarcsot hasznátak. A tető sátorszerű volt, és zsindely borította.[5]
- Thallóczy Lajos „Deli” álnéven írt Bácsy Jakab című regényében így írja le a várat:„Kamicsák vára a mostani Boszniának abban a részében fekszik, mely régen Horvátországhoz tartozott. A podovi mély völgy közepén egy domb emelkedik, melyre a várat építék régi urai, a hajdan híres Utjesenovicsok. A vár alatt folyik a szeszélyes Szana folyó, mely a szomszédos magas hegységen áttörve, a Száva síkja felé siet. Itt még csak megbirkózik vele az ember, a hegyes vidéken nagy ritkán rendetlenkedik, de a mint a síkot s mintha fiatal legény volna, néha mérföldnyi területen is elkalandozik. Maga a vár négyszögletet képez, sarkain egy-egy bástyatorony, a vár közepén pedig magas őrtorony uralkodik a vidéken. Aljában épült a nagy udvarház, kőből természetesen. Török birtokosai meghagyták a régi házat, csak átidomították a magok kényelmére. Az első emeleten van a nagy pamlagos, szőnyegborította nappali szoba, melyben az úr fogadja vendégét, tárgyal főcselédeivel, ebédel, hál s ha nagyon ki akar tenni magáért, rágyújt illatos dohányára. Mert akkoron még nem járta a nagy pipázás, kávét meg nem ittak még, csak nagy ritkaságképen dicsekedett valamely Arabisztánt megjárt igazhivő a fekete levessel. A nappali mellett oldalt két-két vendégszoba állott. A földszinten lakott a cselédség, egy kis istállóban pedig folyton felszerszámozva állott a paripa. Az istálló mellett egy kis odúban vala nyugovóhelye a várőrség napos tisztjének. Az udvarház hátsó falához épült az asszonyház, fenn a hárem, alul az asszonycselédek szobái. Köröskörül kert övedzé a lakot, bazsilikom, szegfű, jázmin s orgonavirágbokrok illatával töltvén be a ház környékét. A kert végében kis mecset állott, karcsú münarettel, mellette piczi kőház, szegény félszemű hodzsának (pap) a laka, a kiről csak gúnyolódva emlékeztek a várban, mert mindig ugyanazt a mondást idézte a koránból s azt sem tudta jól. A négy bástya fokán két-két mozsár állott s mindegyik alatt tíz fegyveresre berendezett üreg szolgált kaszárnyakép. A főtiszt, a dizdár-aga az őrtorony aljában lakott, egy mogorva, de hű prizreni albán, a ki soha se szólt többet két szónál.”[9]
- A Kamičak településen található első mecset valószínűleg a középkori erődben volt, ahol a katonai személyzet egy részben a mecset számára kialakított teret hozott létre, hogy ott imádkozhassanak. Írásos adatok szerint Kamičak első mecsete 1679-ben épült. Az 1895-ös népszámlálás és az egyházi épületek adatai szerint Kamicakban egy mecset és két iszlám iskola volt. Az első világháborúban az első mecset elpusztult, majd ezután megújult. A mecsetet ugyanazon a helyen építették és újították fel. A mecsetek kőből készültek, a minaretek fából voltak. A boszniai háború idején közvetlenül a szerb agresszió előtt a mecsetet bővítették és felújították. Vasbeton minaret épült. A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság elleni szerb agresszió során az agresszorok lerombolták a minaretet, kifosztották és lerombolták a mecsetet, és az imám házát.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
- ↑ a b Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika. kons.gov.ba. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
- ↑ Deli. Bácsy Jakab. Budapest: Franklin Társulat (1896)
- ↑ Genocid Ključ. institut-genocid.unsa.ba . (Hozzáférés: 2024. május 7.)
További információk[szerkesztés]
