Juharlevelű tüskefa

Juharlevelű tüskefa
	Juharlevelű tüskefa
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Aráliafélék (Araliaceae);
Nemzetség:	Kalopanax; Miq.
Faj:	Juharlevelű tüskefa (Kalopanax septemlobus); (Thunb. ex A.Murray.) Koidz.
Szinonimák
	Kalopanax pictus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Juharlevelű tüskefa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Juharlevelű tüskefa témájú médiaállományokat és Juharlevelű tüskefa témájú kategóriát.

A juharlevelű tüskefa (Kalopanax septemlobus) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe sorolt aráliafélék (Araliaceae) családja Kalopanax nemzetségének egyetlen faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A Koreai-félsziget, Japán, Észak-Kína és Oroszország hegyvidéki erdeiben honos. Manapság díszfaként az egész Földön elterjedt. Egyedei megtalálhatók a vácrátóti növénykertben is.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A tüskefa 20~30 méter magasra növő, ritkás ágrendszerű fa. Egyenes, 1-1,5 méter átmérőjű törzset nevel, terebélyes, oszlopos koronával. Kérge feketésbarna, tüskés, repedezett. Vesszői, hajtásai vaskosak, tüskések. Lombhullató. Nagyméretű, 25-30 centiméteres, kerekded, szórt állású levelei tenyeresen karéjosak, hosszú, 10-50 centiméteres levélnyéllel. A levéllemez színén csupasz, fényes sötétzöld, sima, fonákán sárgászöld, fiatalon molyhos. Egylaki. Apró, fehér, hímnős virágai július-augusztusban sokvirágú, nagy, kerek ernyőkben nyílnak, melyek 20-30 centiméteres, lapos, végálló bugákban vagy fürtökben egyesülnek. Apró, 4 milliméteres, kékesfekete, csonthéjas, kétmagvú álbogyó termései szeptember-októberben érnek.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Magashegységek erdőiben él, 2500 méter magasságig, kevert állományokban, erdőszéleken, napos, félárnyékos helyeken. Tápdús, jó vízellátású, üde talajt kíván.

Felhasználása[szerkesztés]

Látványos lombja, dús virágzása, különleges megjelenése miatt kedvelt díszfa. Nagy tömegű termése miatt azonban arra alkalmas élőhelyeken erősen gyomosít. Zsenge levelei és hajtásai főzve ehetők. Ázsiában a növény különféle részeit gyógynövényként alkalmazzák. A magas kőrisre emlékeztető, jó minőségű faanyagát furnér és rétegelt lemez készítésére, asztalosipari célokra használják.