Juharlevelű tüskefa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Juharlevelű tüskefa
Juharlevelű tüskefa
Juharlevelű tüskefa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Aráliafélék (Araliaceae)
Nemzetség: Kalopanax
Miq.
Faj: Juharlevelű tüskefa (Kalopanax septemlobus)
(Thunb. ex A.Murray.) Koidz.
Szinonimák
  • Kalopanax pictus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Juharlevelű tüskefa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Juharlevelű tüskefa témájú médiaállományokat és Juharlevelű tüskefa témájú kategóriát.

A juharlevelű tüskefa (Kalopanax septemlobus) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe sorolt aráliafélék (Araliaceae) családja Kalopanax nemzetségének egyetlen faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Juharlevelű tüskefa

A Koreai-félsziget, Japán, Észak-Kína és Oroszország hegyvidéki erdeiben honos. Manapság díszfaként az egész Földön elterjedt. Egyedei megtalálhatók a vácrátóti növénykertben is.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A tüskefa 20~30 méter magasra növő, ritkás ágrendszerű fa. Egyenes, 1-1,5 méter átmérőjű törzset nevel, terebélyes, oszlopos koronával. Kérge feketésbarna, tüskés, repedezett. Vesszői, hajtásai vaskosak, tüskések. Lombhullató. Nagyméretű, 25-30 centiméteres, kerekded, szórt állású levelei tenyeresen karéjosak, hosszú, 10-50 centiméteres levélnyéllel. A levéllemez színén csupasz, fényes sötétzöld, sima, fonákán sárgászöld, fiatalon molyhos. Egylaki. Apró, fehér, hímnős virágai július-augusztusban sokvirágú, nagy, kerek ernyőkben nyílnak, melyek 20-30 centiméteres, lapos, végálló bugákban vagy fürtökben egyesülnek. Apró, 4 milliméteres, kékesfekete, csonthéjas, kétmagvú álbogyó termései szeptember-októberben érnek.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Magashegységek erdőiben él, 2500 méter magasságig, kevert állományokban, erdőszéleken, napos, félárnyékos helyeken. Tápdús, jó vízellátású, üde talajt kíván.

Felhasználása[szerkesztés]

Látványos lombja, dús virágzása, különleges megjelenése miatt kedvelt díszfa. Nagy tömegű termése miatt azonban arra alkalmas élőhelyeken erősen gyomosít. Zsenge levelei és hajtásai főzve ehetők. Ázsiában a növény különféle részeit gyógynövényként alkalmazzák. A magas kőrisre emlékeztető, jó minőségű faanyagát furnér és rétegelt lemez készítésére, asztalosipari célokra használják.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • COOMBES, Allen J.: Fák. Határozó Kézikönyvek. Panemex, Budapest, 1998.
  • Missouri Botanikuskert honlapja [1]