Kajdacsy István
Kajdacsy István | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1812. október 31. Veszprém |
Elhunyt | 1873. április 23. (60 évesen) Pest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Ismeretes mint | |
Házastárs | Soós Katalin |
Iskolái | Pesti Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | orvostudomány |
Aktivitási típus | megyei, fővárosi főorvos |
Szakintézeti tagság | Az Országos Egészségi Tanács tagja |
Szakmai kitüntetések | |
királyi tanácsos |
Kajdacsi Kajdacsy István (Veszprém, 1812. október 31. – Pest, 1873. április 24.) orvos, szemész szakorvos, az Országos Közegészségi Tanács tagja, Pest-Pilis-Solt vármegyék főorvosa, királyi tanácsos.
Élete[szerkesztés]
Veszprémi származású volt és a pesti egyetemen 1840-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék főorvosa és Pest városának kedvelt orvosa volt.
A magyar nyelvű orvosi nyelv egyik élharcosa volt: „Van egy társaság a legsajátabb értelemben, neve: Haza, s e mi hazánk oltárára különösen így vélek vinni áldozatot ezen rövidke értekezés által is, hogy ezt annak nyelvén, mellyen a tudomány még eddig kevés kincset bír, szólaltatom meg. Vajha e nyelv, melly szó bősége, hajlékonyságával egyaránt képes göröggel, vagy bármely ujabb nyelvvel mind tudományokra, mind művészségekre időről időre nagyobb tökélyre fejlődnék! Adná a jó ég, hogy azon érczakaratú, hőkeblű, minden nehézségeket legyőzni igyekező s a betvegyes orvosi magyar nyelv gyógyításán olly fáradhatatlan szorgalommal s buzgalommal munkáló férfiak, kiknek neve közt, mint első csillag ragyog prof. Bugát Pálé, minél hamarább szedhetnék öröm virágit azon magvaknak, miket olly igen kopár földbe vetének!” (1840: XX)
Levelezést folytatott többek között Balassa Jánossal.[1]
Neje Soós Katalin 1856. június 3-án gyermektelenül elhalván, Kajdacsy 1873. április 20-án kelt végrendeletében nagyobb összeget hagyott Pest városára és a pesti egyetemi orvosképzésre.[2] Ezen kívül egy jól tanuló evangélikus orvosnövendékre 500 forintot hagyott.
A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.
Művei[szerkesztés]
- Költeményei jelentek meg a Regélőben (1838. 74., 75. sz.)
- Értekezés a kőszénhamagról. Buda, 1840 (latin címmel is)
- A bizalmas barát. Hasznos tudnivalók a nemi betegségek köréből, szerzői kiadás, Pest, 75 o.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Divatcsarnok 1853. 20. sz.
- Rupp Beszéd 163. l.
- Petrik Bibliográfiája
- Hőgyes Endre: Emlékkönyv, Budapest, 1896. 858. l. (végrendelete és gyászjelentése)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
További információk[szerkesztés]
- Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.