K. Csontos Miklós
| K. Csontos Miklós | |
| Született | 1930. április 28.[1] Vezseny[1] |
| Elhunyt | 1996. december 27. (66 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1996. december 27.) |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1956) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
K. Csontos Miklós (Katona Csontos Miklós, Vezseny, 1930. április 28. – Budapest, 1996. december 27.) magyar ügyvéd, politikus, 1994 és 1996 között országgyűlési képviselő (FKGP).
Élete[szerkesztés]
K. Csontos Miklós 1930-ban született a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Vezsenyben, kisgazda családban. Családja még a 14. században hadi szolgálataiért kapott nemességet, Katona előnévvel. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában és Tiszakürtön, a polgári iskolát Kunszentmártonban végezte, majd 1950-ben Szolnokon érettségizett. 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust, és ügyvédjelölt lett. 1959-ben letette az ügyvédi és a jogtanácsosi szakvizsgát, de csak 1961-ben lehetett ügyvéd, mert még 1956 májusában „a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény miatt” vádat emeltek ellene. 1981-ig Esztergomban és a Budapesti 1. számú Ügyvédi Munkaközösségben volt ügyvéd, ezt követően a 10. számú, majd a 41. számú munkaközösségben dolgozott ügyvédként. 1985-ben nyugállományba vonult, majd 1990-ben egyéni ügyvédként kezdett ismét dolgozni.[2]
Még középiskolásként, 1946-ban belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba, majd a rendszerváltásig nem vett részt a közéletben. 1989-ben a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezőtitkára, 1990-ben pedig megyei pártfőügyész lett, majd budapesti pártfőügyésszé választották. Az 1990-es országgyűlési választáson Jász-Nagykun-Szolnok megye 5. számú, Kunszentmárton központú választókerületében indult képviselőjelöltként, de nem szerzett mandátumot. 1992 és 1994 között az FKGP nagy-budapesti szervezetének elnöke volt. 1993 őszétől az FKGP Országos Központjának Választási Irodáját vezette, majd a párt országos pártfőügyésze és vezetőségi tagja lett.[3]
Az 1994-es országgyűlési választáson az FKGP országos listájának 11. helyéről jutott a parlamentbe, az Országgyűlésben az alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottság, az alkotmányelőkészítő bizottság, valamint az Állami Számvevőszék elnökét jelölő bizottság tagja volt, emellett beválasztották pártja frakciójának elnökségébe is.[4]
Kétszer nősült, mindkét feleségétől elvált. Egy lánya született.[3]
1996. december 27-én este veje ittasan, szóváltást követően több késszúrással meggyilkolta zuglói lakásukban.[2][5] Ő volt az egyetlen országgyűlési képviselő a rendszerváltás óta, aki gyilkosság következtében hunyt el.[6] Parlamenti mandátumát Bánk Attila vette át.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
- ↑ a b „K. Csontos Miklóst gyászolja a Ház és az FKGP”, Magyar Hírlap, 1996. december 30., 4. oldal (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ a b https://www.parlament.hu/kepviselo/elet/c213.htm
- ↑ Képviselők ciklusonkénti adatai (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ a b A Szent Korona nem múzeumi tárgy | ZETApress (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ Baleset, betegség és gyilkosság tizedelte az Országgyűlést az elmúlt harminc évben (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
