Közönséges bakszakáll

Közönséges bakszakáll
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Katángformák (Cichorioideae);
Nemzetség-; csoport:	Katángrokonúak;
Alnemzetség-; csoport:	Scorzonerinae;
Nemzetség:	Bakszakáll (Tragopogon); L.
Faj:	T. orientalis;
Tudományos név
	Tragopogon orientalis; L.
Szinonimák
	Tragopogon pratensis subsp. orientalis (L.) Čelak.;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Közönséges bakszakáll témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges bakszakáll témájú médiaállományokat és Közönséges bakszakáll témájú kategóriát.

A közönséges bakszakáll (Tragopogon orientalis) vagy nevezik még kecskedísznek, bakfűnek, tejes fűnek, kígyómarást gyógyító fűnek és kakukksalátának, az őszirózsafélék egyik faja.

Elterjedés, élőhely

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2000 méter magasságig sokfelé megtalálható növény.^[1] Magyarországon réteken, mezőkön és füves helyeken gyakori, különösen az Alföldön. Üde és nedves, tápanyagban gazdag, laza és kötött talajokon egyaránt elterjedt. Tipikus előfordulási területe a vasúti töltések és autópályák környéke.

Leírása

Kétéves vagy évelő, 30–70 cm magasra nő. Levelei szálasak vagy szálas-lándzsásak, Virágzata sárga fészek, májustól júliusig virít. A virágzati kocsány egyenletesen vastag. Termése kaszat, mely vékony csőrbe keskenyedik. ^[2]

Felhasználása

Levelét és friss hajtásait, szárát, virágbimbóját főzelék, leves és lé készítésére vagy spárgaként, a felvágatlan szárát és virágbimbóját, inulintartalmú gyökerét salátákban használják. Hamis feketegyökérként (Scorzonera hispanica) készíthető el.

Jegyzetek

↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 24. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
↑ Hajt

Források

"A taxon a Tropicos adatbázisban". Tropicos. Hozzáférés: 2014. február 5.
"Közönséges bakszakáll". Terebess:Vadon termő zöldség-gyümölcs. Hozzáférés: 2014. február 5.
↑ Hajt: Penszka K. (szerk.) (2001). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 183–184. o. ISBN 963 19 2183 2.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 24. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

[Hajt_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Hajt

[1]

[2]