Közönséges búza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges búza
Éretlen kalászok
Éretlen kalászok
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Triticeae
Nemzetség: Búza (Triticum)
Faj: T. aestivum
Tudományos név
Triticum aestivum
L.
Szinonimák
Szinonimái
*Homotypic
    • Triticum sativum Lam., Fl. Franç. 3: 625 (1778), nom. superfl.
    • Triticum vulgare Vill., Hist. Pl. Dauphiné 2: 153 (1787), nom. superfl.
    • Triticum aristatum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 11 (1818), nom. superfl.
    • Triticum aristatum aestivum (L.) Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 12 (1818), nom. superfl.
    • Triticum vulgare var. aestivum (L.) Spenn., Fl. Friburg. 1: 163 (1825)
    • Triticum vulgare var. aristatum Döll, Rhein. Fl.: 70 (1843), nom. inval.
    • Triticum sativum var. aestivum (L.) Alph.Wood, Class-book Bot., ed. 2a: 619 (1847)
    • Triticum vulgare convar. aristatum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866), nom. inval.
    • Triticum sativum var. vulgare Hack. in H.G.A.Engler & K.A.E.Prantl, Nat. Pflanzenfam. 7: 85 (1887), nom. inval.
    • Frumentum triticum E.H.L.Krause, Bot. Centralbl. 73: 339 (1898), nom. superfl.
    • Triticum aestivum subsp. vulgare Thell., Fl. Adv. Montpellier: 142 (1912), nom. inval.
  • Heterotypic
    • Triticum hybernum L., Sp. Pl.: 86 (1753)
    • Triticum quadratum Mill., Gard. Dict. ed. 8: n.º 4 (1768)
    • Triticum cereale Schrank, Baier. Fl. 1: 387 (1789), pro syn.
    • Triticum album Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 2(1): 8, t. 81, f. 1, a, g-i (1790)
    • Triticum segetale Salisb., Prodr. Stirp. Chap. Allerton: 27 (1796), nom. superfl.
    • Triticum cereale Bernh., Syst. Verz. Erf.: 46 (1800), nom. illeg.
    • Triticum caeruleum Ard. ex Bayle-Bar., Monog. Agron. Cereal.: 39 (1809), nom. nud.
    • Triticum erinaceum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813)
    • Triticum pilosum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813), nom. illeg.
    • Triticum pubescens Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 107 (1813), nom. illeg.
    • Triticum pulverulentum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813)
    • Triticum linnaeanum Lag., Gen. Sp. Pl.: 6 (1816)
    • Triticum aristatum hybernum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 12 (1818), nom. nud.
    • Triticum horstianum Clemente in G.A.de Herrera, Agric. Gen. 1: 81 (1818)
    • Triticum koeleri Clemente, Herrera, Agric. 1: 77 (1818)
    • Triticum muticum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818), nom. superfl.
    • Triticum muticum aestivum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818)
    • Triticum muticum hybernum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818), nom. superfl.
    • Triticum velutinum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 13 (1818)
    • Triticum clavatum Seidl ex Opiz, Naturalientausch 9: 106 (1825)
    • Triticum bicolor Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362, 473 (1826)
    • Triticum ghelfa Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826)
    • Triticum hexangulare Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 361, 473 (1826)
    • Triticum martius Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826)
    • Triticum mauritanicum Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826)
    • Triticum siliginum Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362 (1826)
    • Triticum tustella Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362 (1826)
    • Triticum imberbe Desv., Mém. Soc. Agric. Angers 1: 270 (1833)
    • Triticum vulgare var. hybernum (L.) Kunth, Enum. Pl. 1: 438 (1833)
    • Triticum aristatum Haller f. ex Steud., Nomencl. Bot., ed. 2, 2: 715 (1841), pro syn.
    • Triticum vulgare var. muticum Döll, Rhein. Fl.: 70 (1843), nom. superfl.
    • Triticum pilosum Dalzell & A.Gibson, Bombay Fl., Suppl.: 97 (1861), nom. illeg.
    • Triticum arundinaceum Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 806 (1866), nom. illeg.
    • Triticum vulgare var. albidum Alef., Landw. Fl.: 329 (1866)
    • Triticum vulgare var. antiquorum Heer, Neujahrabl. Naturf. Ges. Zürich 68: 13 (1866)
    • Triticum vulgare var. barbarossa Alef., Landw. Fl.: 330 (1866)
    • Triticum vulgare var. caesium Alef., Landw. Fl.: 330 (1866)
    • Triticum vulgare var. ferrugineum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866)
    • Triticum vulgare var. fuliginosum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866)
    • Triticum vulgare var. lutescens Alef., Landw. Fl.: 330 (1866)
    • Triticum vulgare var. miltura Alef., Landw. Fl.: 329 (1866)
    • Triticum vulgare convar. muticum Alef., Landw. Fl.: 328 (1866)
    • Triticum vulgare var. pyrothrix Alef., Landw. Fl.: 329 (1866)
    • Triticum vulgare var. velutinum (Schübl.) Alef., Landw. Fl.: 330 (1866)
    • Triticum vulgare var. villosum Alef., Landw. Fl.: 329 (1866)
    • Triticum vulgare var. vulpinum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866)
    • Triticum vulgare var. xanthura Alef., Landw. Fl.: 329 (1866)
    • Triticum vulgare var. erythrospermum Körn. in F.A.Körnicke & H.Werner, Handb. Getried. 1: 47 (1885)
    • Triticum aestivum var. hybernum (L.) Fiori, Fl. Italia 1: 107 (1896)
    • Triticum vulgare subvar. inflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 3: 144 (1910), nom. nud.
    • Triticum amylosum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum bucharicum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum duriusculum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum hieminflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum inflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 500 (1915), nom. nud.
    • Triticum labile Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum lutinflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum poltawense Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum rossicum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum rufinflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum sibiricum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum sunpanii Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.
    • Triticum aestivum var. muticum (Alef.) Farw., Rep. (Annual) Michigan Acad. Sci. 21: 356 (1920), nom. superfl.
    • Triticum vulgare subsp. hadropyrum Flaksb., Izv. Gosud. Inst. Opit. Agron. 6(2): 47 (1928)
    • Triticum vavilovii Jakubz., Sotzialst. Rast. 7: 222 (1933)
    • Triticum vulgare subsp. irano-asiaticum Flaksb., Kulturnaya Fl. SSSR 1: 42 (1935)
    • Triticum asiaticum Kudr., Bot. Mater. Gerb. Inst. Uzbekskistansk. Fil. Akad. Nauk S.S.S.R. 4: 16 (1941)
    • Triticum inflatum Kudr., Bot. Mater. Gerb. Inst. Uzbekskistansk. Fil. Akad. Nauk S.S.S.R. 4: 18 (1941)
    • Triticum aestivum subsp. vavilovii (Jakubz.) Sears, Handb. Pflanzenzucht, ed. 2, 2: 164 (1959)
    • Triticum aestivum subsp. transcaucasicum Dorof. & Laptev, Vestn. Sel'skohoz. Nauki 11: 111 (1963)
    • Triticum aestivum var. vavilovianum Yakubts., Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 19: 25 (1971)
    • Triticum aestivum var. ramifera Koric, Sborn. U. V. T. I.,Genet. Slechtení 8: 301 (1972 publ. 1974)
    • Triticum aestivum var. erythrospermum (Körn.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972)
    • Triticum aestivum var. ferrugineum (Alef.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972)
    • Triticum aestivum var. japschorvi Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 15(12): 47 (1972)
    • Triticum aestivum var. lutescens (Alef.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972)
    • Triticum aestivum var. milturum Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972)
    • Triticum aestivum var. ruchczianum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 15(12): 47 (1972)
    • Triticum aestivum subsp. hadropyrum (Flaksb.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 43 (1973)
    • Triticum aestivum subsp. inflatum (Kudr.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 43 (1973)
    • Triticum aestivum convar. tetraristatum Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 78 (1976)
    • Triticum vavilovii var. munuru Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 77 (1976)
    • Triticum vavilovii var. mupuru Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 78 (1976)
    • Triticum aestivum var. meridionale-inflatum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 20(12): 42 (1977)
    • Triticum aestivum var. quasimeridionale-inflatum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 20(12): 42 (1977)
    • Triticum aestivum var. albinflatocapitatum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978)
    • Triticum aestivum var. australianum Udachin & Schachm., Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978)
    • Triticum aestivum var. subfalseerythroleucon Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978)
    • Triticum aestivum var. subfalsegraecum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978)
    • Triticum vavilovii var. vavilovomilturum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 73 (1978)
    • Triticum aestivum var. quasiheraticum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 21(12): 44 (1979)
    • Triticum aestivum subsp. tibeticum J.Z.Shao, Acta Genet. Sin. 7: 155 (1980)
    • Triticum vavilovii var. lorenze Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 522 (1986)
    • Triticum vavilovii var. ramocoeruleum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 522 (1986)
    • Triticum vavilovii var. ramomuticum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 521 (1986)
    • Triticum vavilovii var. sisianicum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 521 (1986)
    • Triticum aestivum var. uralicum L.V.Semenova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 127 (1988)
    • Triticum aestivum var. vavilovianum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 129 (1988), nom. illeg.
    • Triticum aestivum var. vigorovii L.V.Semenova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 127 (1988)
    • Triticum aestivum var. ramosoalborubrum Udachin & M.V.Novikova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 127: 147 (1989)
    • Triticum aestivum var. ramosomilturum Udachin & M.V.Novikova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 127: 147 (1989)
    • Triticum aestivum var. brezhnevii Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 53 (1991)
    • Triticum aestivum var. dorofeevii Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991)
    • Triticum aestivum var. ischkaschimicum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991)
    • Triticum aestivum var. subtadjicorum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991)
    • Triticum antiquorum (Heer) Udachin, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 52 (1991)
    • Triticum antiquorum var. vavilovianum Udachin, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 52 (1991)
    • Triticum spelta subsp. vavilovii (Jakubz.) L.B.Cai, Acta Bot. Boreal.-Occid. Sin. 11: 222 (1991)
    • Triticum aestivum subsp. yunnanense King ex S.L.Chen, Novon 7: 230 (1997)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges búza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges búza témájú médiaállományokat és Közönséges búza témájú kategóriát.

A közönséges búza vagy kenyérbúza, (Triticum aestivum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A közönséges búzát számos változatban és fajtában csaknem minden kultúrállamban termesztik, világszerte mintegy 210-220 millió hektáron.

Alfajai[szerkesztés]

  • Triticum aestivum subsp. aestivum
  • Triticum aestivum subsp. compactum
  • Triticum aestivum subsp. macha
  • Triticum aestivum subsp. spelta (L.) Thell., 1918
  • Triticum aestivum subsp. sphaerococcum

Megjelenése[szerkesztés]

Erőteljesen gyökerező, hosszú nappalos növény. Felálló, üreges szára többnyire 40-120 centiméter magas, korábban, a rövid szárú búzafajták bevezetése előtt a 150 centimétert is elérte. A levélnyelvecske rövid és egyenesen levágott. A levélhüvely rásimuló, felső végén pillás, hosszan túlnyúló fülecskéje van. A levéllemez kopasz vagy gyengén szőrös, sötétzöld vagy sötét kékeszöld. A szárcsomók olykor szőrösek. A kalász általában 8-10 centiméter hosszú, rendszeresen négy oldalú. A kalásztengely szívós, nem törékeny. A füzérkék 2-5 virágúak, körülbelül olyan hosszúak, mint szélesek, némileg lapítottak.

Életmódja[szerkesztés]

A közönséges búza egyéves vagy áttelelő egyéves fű. A közönséges búzát őszi vagy tavaszi vetésű gabonaként termesztik meleg nyarú területeken. Elsősorban mérsékelten száraz, tápanyagban gazdag, pH-semleges, vagy enyhén lúgos vályog- és lösztalajokon ad megfelelő termést.

A virágzási ideje Magyarországon május-június között van.

Története[szerkesztés]

A legidősebb régészeti csupaszbúzaleletek Törökország déli részéből származnak (pl. Çatal Hüyük), továbbá Izraelből, Szíriából és Irakból, a kőkorszaki települési rétegekből. Mindez a Kr.e.VII évezredre tehető. Közép-Európában a legidősebb csupaszbúzalelet szántóföldi művelésből, a szalagkerámia-kultúrából csak szórványosan mutatható ki, pl. Göttingen környéki leletekből. Az első tisztán csupaszbúza-tenyészet mai ismereteink szerint Kr.e. 3600-ból, Magdeburg környékéről került elő. (a rösseni kultúrából). Kellő bizonyossággal nem állapítható meg, hogy termesztett búza vagy esetleg a keménybúza alakkörébe tartozó leletekről van-e szó.

Az i. e. 2. évezred kezdetére már mindenhol általánosan elterjedtek a búzafélék. Asszíroszban legalább négy féle búza és még több más kalászos egyidejű termesztésére találtak bizonyítékot.

A búza napjainkban a világgazdaság legfontosabb gabonája. Emellett az emberiség történetében a második legrégebbi (az árpa után), máig is termesztett gabona.

Egyéb[szerkesztés]

Az érett búzaszem szénhidrát (keményítő)-tartalma 70% feletti, 10-12%-a fehérje. A liszt eléggé gazdag sikérben, elsősorban kenyér és finom pékáruk előállítására alkalmas. Egyes vidékeken sört is főznek a búzából.
A termesztett búza a csupaszbúzák egyike. Csépléskor vagy a kombájnos aratás során a búzaszemek nagyon könnyen kiszabadulnak a toklászok közül, miközben a kalászorsó nem törik szét, hanem egészben marad.
A manapság leginkább termesztett hosszú kalászú búzák mellett vannak rövidebb, akár gömbös kalászú fajták is. Genetikai szempontból mindegyiket a Triticum aestivumhoz sorolják, de a gyakorlatban megkülönböztetik Triticum sphaerococcum vagy törpe-, ill. tönkebúza, Triticum compactum néven. Ezek a búzaalakok nem egyetlen vadon élő fajból vezethetők le, hanem az utolsó 10 000 évben keletkeztek különböző búza (Triticum) fajok többszöri kereszteződésével. A mai termesztett búzafajták hexaploidok, 2n = 42 kromoszómát tartalmaznak. Közöttük különböző, így az AABBDD formulával kifejezhető genompárok szerepelnek. Mai ismereteink szerint az A az egyszemű búzából (Triticum monococcum) ered, míg a D az egyik kecskebúzafajnak (Aegilops sguarrosa = Triticum tauschii) tulajdonítható. A G genom eredete nem teljesen bizonyított. Feltételezik egy további vadon élő fű (Aegilops speltoides) részesedését, amelynek SS genomjai genetikailag módosultak BB-re.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]