Kádár-kocka
Az úgynevezett Kádár-kocka négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka.
Története, jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hetvenes évek során épült családi házaknál már különböző – néha utólagos – hozzáépítések (az emeleteken, beépített tetőtereken, garázsokon és nyári konyhákon kívül egyéb gazdasági melléképületek: műhelyek, istállók, ólak, kisebb raktárak) tarkítják ezen épülettípus alapvetően homogén formáját. (Ezt követően, még a rendszerváltást megelőzően, az 1980-as évek elejétől már főleg a nagyobb alapterületű, számos esetben többgenerációs "alpesi-háztípus" lett a szélesebb körben népszerű építési irányzat.[1]) A kisebb települések utcaképét dominánsan meghatározó Kádár-kockák jellemzően a korábbi nyeregtetős parasztházak helyett, azokat kiváltva épültek, legsűrűbben az olyan helyeken, ahol árvízi pusztítás következett be.[2] Ilyen típusú lakóépületből összesen 844 000 darab áll az országban.[3] A koruknál fogva időszerűvé váló felújításból (beleértve többek között a korszerű hőszigetelés és fűtési rendszer kiépítését) kimaradó házaknak háromszor akkora az energiafelhasználása, mint egy átlagos lakótelepen lévő lakásé (405 kWh/m2).[4][5] 2016-os árakon ezeknek a családi házaknak a fűtési költségei meghaladhatják éves szinten a 600 000 forintot is.[6] (Építésük idején az alacsony energiaárak miatt ez sokadlagos szempont volt.)
A kádárkockák átlagos falazóanyaga B30-as, másnéven blokktégla, amelynek a hőszigetelő képessége igen rossz. A hőátbocsátási tényezője 1,57 W/m2K, amely már az 1980-as években sem volt energiahatékony. A kádárkockák átlagos falméretei 120-130 nm, amelyet ha ellátunk egy 10 cm-es eps hőszigetelő lappal, akkor 0,293 W/m2K-ra csökkentünk, illetve 15 cm-es grafitos szigetelés esetén 0,182W/m2K-ra csökkentünk. Ezzel a hőszigetelési értékekkel már igen komoly, a mérnöki kamara mai elvárásainak is megfelelő, jól hőszigetelt kádárkocka[7] ingatlanunk lesz.
Ezeknek az épületeknek a sátortetős kialakítása azért alakult ki így, mert a sátortető a leggazdaságosabb megoldás egy négyzet alaprajzú épületen, ellenben egy téglalap alaprajzú épülettel, mint, amilyenek a régi parasztházak voltak, ahol az észszerűség a nyeregtetős megoldást diktálta. Ugyanakkor részben a telkekre vonatkozó építészeti előírások, részben a könnyű engedélyeztetési eljárás, valamint a korabeli tervezés kezdetlegessége miatt terjedtek el a kockaházak hazánkban.[8]
Az egyszerű tervezhetőség, a Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat (ismertebb nevén: TÜZÉP) telepeken beszerezhető – a hiánygazdaságból eredően szűkös választékú, ugyanakkor olcsó alapanyagok, valamint a szomszédok, kollégák munkakölcsönszerű bevonásával a kalákában történő építés lehetősége mellett a kockaházak könnyű felhúzhatóságához, folyományaként az elterjedéséhez a kedvező állami dotációs környezet is nagyban hozzájárult.
Eredetét tekintve a kockaházak a 19.–20. század fordulójáig, a kétszobás kistisztviselői és munkásházakig vezethető vissza. Csaknem azonos kinézete és hasonló belső elrendezése miatt számos kritika, élcelődés tárgyát képezte e háztípus. A második világháború után, a Kádár-korszak elejének tömeges lakásépítési programjában, a nagyobb városok panelházakból felhúzott lakótelepeihez hasonlóan, a kisvárosokban és a falvakban tucatjával épült, sematizált lakóépületeket a köznyelv gyakran pejoratívan "vidéki panelnek" nevezi.
Négyzetes alaprajzú változatától eltérő módon kialakult L-alaprajzú változata is.[9]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Két kockaház Lövőn (a kép közepén), Győr-Moson-Sopron vármegyében
Jellegzetes Kádár-kocka típusú ház látható a kép jobb szélén Abaújváron a Petőfi utcában
Kádár-kocka Noszvajon, a kép jobb szélén
Egy példa Neszmélyről
.JPG)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Neuberger Eszter, Hajdú D. András - Lassan csak magányos szülők lakják a nyolcvanas évek emeletes házait (abcug.hu, 2018.05.23.)
- ↑ "A posztkommunista „magyar kocka"". meonline.hu. Hozzáférés: 2016. március 30..
- ↑ "Ismét jöhetnek a Kádár-kockák, az építészek kiakadtak". nol.hu. Hozzáférés: 2016. március 30..
- ↑ https://www.kormany.hu/download/d/85/40000/Nemzeti%20Épületenergetikai%20Stratégia%20150225.pdf[halott link]
- ↑ "Mihez kezdjünk a 2 millió vidéki Kádár-kockával?". hvg.hu. Hozzáférés: 2016. március 30..
- ↑ "Energiahatékonyság: alapvető dolgokkal nem vagyunk tisztában". piacesprofit.hu. Hozzáférés: 2016. március 30..
- ↑ "Érdemes B30-as falazatot szigetelni?". Homlokzati hőszigetelés. 2023. május 22. Hozzáférés: 2023. május 22..
- ↑ "A sátortetős kockaház leleplezése". hg.hu. 2016. április 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 30..
- ↑ "Melyik ház a kockaház?" (PDF). epa.oszk.hu. Hozzáférés: 2016. április 2..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tamáska Máté – Kockaház / A vidék 20. századi háztípusa (Magyar Építőművészek Szövetsége, kiállítás katalógus) Kiadó: Magyar Nemzeti Levéltár, ISBN 978-963-631-304-3, Budapest 2021
- Előd Fruzsina – Szeretik a magyarok a Kádár-kockáikat, a járvány még dob is a népszerűségükön (Telex.hu, 2021.04.24)
- Tamáska Máté, Somogyi Krisztina – A Kockaház-nosztalgia (Építészfórum, 2019.10.08.)
- Panel és Kádár-kocka: tévedtünk ezekkel a lakásokkal kapcsolatban – Nők Lapja Café, 2019.07.19.
- Hanka Nóra - A ház, ami soha nem megy ki a divatból? / Kádár-kocka kortárs szemmel (Kortárs, 2023.01.04.)
- Tamáska Máté – Kockaházat a skanzenbe? / Az utóparaszti háztípus helye a vidéki házfejlődésben (Múltunk, 2008, 3.)
- Rutai Lili – The-Kádár cube comeback how the humble 1960s hungarian home inspired high-fashion and eco friendly living (The Calvert Journal, 2021.09.23.)
- Kalas Györgyi, Hernádi Levente - A papa mondta, hogy ilyen legyen (Index.hu, 2014.07.08.)