Juhász László (belsőépítész)
| Juhász László | |
| Született | 1906. szeptember 16. Budapest |
| Elhunyt | 1978. június 30. (71 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (–1927) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (19/2-1-39)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Juhász László (Újpest, 1906. szeptember 16.[4] – Budapest, 1978. június 30.) magyar iparművész, belsőépítész, főiskolai tanár. A Köztársasági érem bronz fokozatának, a Munka Érdemrend arany fokozatának kétszeres kitüntetettje, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a Magyar Építőművésezk Szövetségének tagja és az Iparművészeti Tanács alapító tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola nyugalmazott tanára.[5]
Életpályája[szerkesztés]
Diákként (1927) csatlakozott Kassák Lajos szocialista kultúrcsoportjához a Munka-körhöz. A Magyar Iparművészeti Iskola belsőépítő tagozatán Kaesz Gyula és Kozma Lajos tanítványa volt. 1927–1937 között tervezőépítészek irodáiban dolgozott: részt vett a Lillafüredi Nagyszálló, a Margitszigeti Nagyszálló építkezéseiben, a Palace és az Astoria Szálló átépítési munkáiban, kávéházak, kórházak berendezési tervezéseiben. 1937-ben a Budapesti Műbútorasztalosok Szövetségének tervezője és igazgatója volt. 1945 után több kiállítás kivitelezési munkáját irányította. 1948-ban a Mezőgazdasági Kiállítás tervezői kollektívájának művészeti vezetője volt. 1948–1957 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítő tagozatán működött szakelőadóként, közben 1950–1957 között docensként. 1954–1976 között az Iparművészeti Tanács tagja, 1954–1968 között titkára volt. 1957-ben nyugdíjba vonult. 1962–1975 között az Iparművészet című folyóirat alapító-szerkesztője volt.
Lakberendezéseket, típusbútorokat tervezett. Megtervezte a Péterfy Sándor utcai Kórház és a Chemolimpex új székházának berendezését. Egyik alapító tagja az Urbanisztikai Társ.-nak. Szakirodalmi munkássága jelentős.
Sírja a Farkasréti temetőben található (19/2-1-39).[6]
Családja[szerkesztés]
Szülei: Juhász Lajos és Gánay Matild Rossina voltak.[4] 1936. április 28-án, Budapesten, házasságot kötött Pásztor Margittal.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Juhász László, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/07137.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Születése bejegyezve a Bp. IV. ker. állami születési akv. 1210/1906. folyószám alatt.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 618/1936. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Artportal.hu
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk[szerkesztés]
- Juhász László (Magyar Nemzet, 1976. szeptember 4.)
- Juhász László: Retrospektív feljegyzések szakmai területtel kapcsolatosan (AH, 1977/1)
- Csaplár F.: Kassák Munka-köre és a modern építészet (Magyar Építőművészet, 1970/3)
- Bánszkyné Kiss É.: Juhász László hetven éves (Ipari Forma, 1976/24)
- Vadas J.: Az Iparművészeti Tanács, in: Vadas J.: Nem mindennapi tárgyaink (1985)
- Ernyey Gy.: Elkésett megemlékezés. Az Iparművészeti Tanács 1954. évi megalapításáról (Magyar Iparművészet, 1995/3)
- Kiss É.: Juhász László emlékezete (Magyar Iparművészet, 1999/1)
- Bútorművészeti lexikon. Szerkesztette: Kiss Éva. Corvina, Budapest, 2005.
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja 1932-1962. Budapest, Deák, 1996.
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8